Megyei értékek a gyűjteményben

Mint ahogy arról beszámoltunk, a klasszikus magyar szablyavívás és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, a Hungarikum Bizottság döntése értelmében megyénk kincsei közül a Magyar Értéktárat gazdagítja az újfehértói fürtös meggy és a beregi keresztszemes hímzés.

A bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteménye 75 értéket tartalmaz, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 175-re emelkedett.

Virágok, madarak

– A beregi keresztszemes rendkívül különleges hímzés, és bár a keresztszemest önmagában sokan művelik Magyarországon, csak kevesen képesek jól elkészíteni – mondta el Herczeg Péter, a Beregszem Hagyomány­ápoló Művészeti és Kulturális Egyesület elnöke.

– A beregi keresztszemes a felső-Tisza-vidéki hímzés speciális változata, amit Vásárosnaményban alakítottak ki kereskedelmi célzattal 1920 körül. A hímzést létrehozó egyházi szövetség kezdetben a cérnák szűkössége miatt sokféle színt használt, és ebből állandósult a piros-kék, illetve piros-fekete rajzolat.

Díszítőmotívumait a madarak, virágok és a visszatérő díszítőelemek mindensége adja. Az benne a legcsodálatosabb, hogy mintakincsét beregi emberek dolgozták ki.

– Egyesületünk e kincsnek a gyűjtésére alakult, amit igyekszünk úgy modernizálni, hogy ma is viselhető mintakincsünk maradjon, és ne csak terítők, falikendők formájában találkozhassunk vele.

Régi vágyunk volt, s most Filep Sándor polgármesternek és Baracsi Endrének, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár Bizottság elnökének köszönhetően a hungarikummá válás előszobájába léphettünk.

Fontos, hogy a beregi keresztszemes a nemzet értékeként legyen elismert, a talán kevésbé nehéz, egyéb szálöltéses technikák – amilyen a matyó vagy a palóc – mellett – foglalta össze gondolatait Herczeg Péter.

Bemutatókat tartanak

– Több éven át tartó, folyamatos munka eredményeként lett a klasszikus magyar szablyavívás hungarikum – mondta el lapunknak dr. Tóth András Tamás vívómester és értékgondnok.

– Az országban először 2015-ben Nyíregyházán került be települési értéktárba a magyar szablyavívás, azóta a Simonyi Óbester Magyar Szablyavívó Iskola az ország más városaiban lévő vívóiskolákkal együtt sokszor tartott bemutatókat, kulturális rendezvényeket.

Mindemellett a katonavívó-mesterek emlékére a Magyar Szablyavívó Iskola tagjaként közel húsz emléktáblát avattunk fel országszerte.

– Az országos iskolát Máday Norbert vezeti, aki a klasszikus magyar kardvívásról – amely elsősorban a Borsodi László vívómester által lefektetett szabályokon alapszik, és az általa kitaposott úton halad tovább – több könyvet is megjelentetett.

– Mi, akik ezt a vívótechnikát itt Nyíregyházán képviseljük, fontosnak tartjuk, hogy minél több nyíregyházi ismerhesse meg, próbálja ki és gyakorolja ezt a kivételes nemzeti értékünket – nyilatkozta a szablyavívó iskola vívómestere.

Különleges élmény

– A folyók szennyezettségével összefüggésben a tiszavirág sok helyről eltűnt, és amíg korábban a Kárpát-medencében, a Tiszán és mellékfolyóin is megjelentek e rovarok, ma főként a magyarországi szakaszokon találkozhatunk e különleges jelenséggel, így ez valóban hungarikum – mondta lapunknak prof. dr. Szép Tibor egyetemi tanár, intézetigazgató, a Nyíregyházi Egyetem Biológia Intézeti Tanszék vezetője.

– A lárvák három évig élnek a folyó üledékében, a szakadó partfalakban, hogy minden évben egyszer felbukkanjanak a folyó medréből és hirtelen átváltozva leéljék pár órás „felnőtt” életüket. A hímek fél óráig, a nőstények néhány órán át élnek, rajzásuk turisztikai szempontból is fontos esemény.

– Mivel szinte lehetetlen meghatározni, hogy mikor repülnek, az élményre váró turistáknak több napot is el kell tölteniük az adott partszakaszon. A tiszavirágzás a Körösökön és a Bodrogon is megfigyelhető, de a legnagyobb rajzás a Tiszán látható.

KM