2020.02.07. 11:30
Senkinek sem éri meg elkerülni az iskolát
A csellengők 20 százaléka nem tudja igazolni, hogy miért nem ment iskolába.
Fotó: @DODO FERENC
Az életben adódhatnak olyan helyzetek, amikor egy diák úgy dönt, nem megy iskolába. A bizonyítványosztás, a középiskolai felvételi időszaka pedig a kudarcélmény, a rossz teljesítmény miatt talán még több tanköteles korú fiatalt késztethet arra, hogy a városban lófráljon, bevásárlóközpontokban, az állomáson ücsörögjön.
A megyei rendőr-főkapitányság évek óta kiemelt figyelmet fordít arra, hogy ezeket a tanulókat megtalálják. Ebben együttműködő partner a gyermekvédelem, és pártfogó felügyelő is elkíséri a rendőröket egy-egy akcióra.
Az elkeseredett diák kerülhet olyan helyzetbe, amelyben áldozattá, rosszabb esetben elkövetővé válik. – Ezek megelőzése a legfontosabb feladatunk – mondta dr. Szendrei-Kökényesi Anikó, a bűnmegelőzési osztály helyettes vezetője.
Fokozottan figyelnek a csellengőkre
Hárman ülnek a bevásárlóközpont egyik padján. A telefonjukat nézegetik. Meglepődve emelik fel a fejüket, amikor a kisebb csapat megáll előttük. A rendőrjárőrök egyenruhája tekintélyt parancsol, a trió legfiatalabb tagja érezhetően megilletődött és zavarban van, amikor átadja a személyi igazolványát.
– Miért nincs iskolában? – kérdezik a járőrök, majd ellenőrzik az adatokat. Kiderül, a középiskolás lány orvoshoz megy, erről a szülei és az iskola is tud – válaszol a kérdésre. Mivel igazolás nincs nála, Kormosné Balogh Bernadett őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának munkatársa felveszi a lány adatait, és elmondja, hivatalosan megkeresik az oktatási intézmény igazgatóját, igazolja vissza, hogy a diák igazoltan volt távol.
A csütörtöki Csellengők akcióban, hivatalosan ifjúságvédelmi ellenőrzésen a rendőrség, a Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ, valamint a megyei kormányhivatal gyámügyi és igazságügyi főosztályának szakembere közösen ellenőrizték azokat a 16 éven aluli fiatalokat, akik az iskolaidőben felügyelet nélkül a belvárosban töltik az idejüket.
Megtudtuk, egy-egy akción 2-3 csellengőt találnak, de az egész évben folymatosan megszervezett ellenőrzések során
a csellengő diákok 20 százaléka nem tudja igazolni, miért lófrál a városban.
További két középiskolás kerül a csapat látókörébe, náluk ott az orvosi igazolás, okkal nem mentek órára. Teszünk egy kört a belvárosban, az most csendes, a napos, mégis csípős hideg idő nem csábít csellengésre.
Hiányzik a bizalmi viszony
– A megyei rendőr-főkapitányság kiemelt figyelmet fordít a csellengők ellenőrzésére, 2012 óta havonta két ilyen akciót tartunk, az egyiket itt a megyeszékhelyen, a másikat egy vidéki rendőrkapitányságon, most csütörtökön a vásárosnaményi kollégák is végigjárták azokat a helyeket, amelyek az iskolát elkerülő tanköteles korú diákok kedvelt helyei – mondja dr. Szendrei-Kökényesi Anikó őrnagy.
A megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának helyettes vezetője hozzáteszi, a diákok megkapták a félévi értékelésüket, és sajnos mindig vannak olyan fiatalok, akik a bizonyítványok átvétele után nem mernek hazamenni, mert tartanak a szülők esetleges negatív visszajelzésétől, a retorziótól. Ezért rendelt el az Országos Rendőr-főkapitányság február 9-éig fokozott ellenőrzést.
– Ugyanilyen negatív hatást válthatott ki a rosszul sikerült középiskolai felvételi is, ha a gyerek úgy érezte, rosszul, rosszabbul teljesített, mint ahogy azt elvárta önmagától, vagy elvárták tőle, akkor kétségbeesésében dönthet úgy, hogy nem megy haza – magyarázza a bűnmegelőzési szakember, az elkeseredett diák kerülhet olyan helyzetbe, amelyben áldozattá, rosszabb esetben elkövetővé válik.
– Ezek megelőzése a legfontosabb feladatunk – jelenti ki dr. Szendrei-Kökényesi Anikó. Az elkóborló fiatalok igen nagy százalékban gyermekotthonokból távoznak, a legtöbb esetben hazaszöknek a családjukhoz, de – és sajnos ez sem példa nélküli –
a 14-15 éves lányokat egy szebb élet ígéretével elcsalják és akár prostitúcióra is kényszeríthetik.
Ők a körözött tinédzserek, akiket visszavisznek az otthonba, majd sokan újra és újra megszöknek.
– Sokszor szembesülünk azzal, hogy a szülő és gyermek között nincs bizalmi viszony, nem beszélgetnek, a szülőnek fogalma sincs arról, hogy mi foglalkoztatja, bántja a gyermekét.
A fiatal emiatt azt érzi, nem számíthat a családjára, nem gondolja azt, hogy együtt meg tudják oldani a problémát – világít rá egy fontos körülményre az őrnagy, és ebbe beletartozik, hogy a szülő észre sem veszi azokat a jeleket (megváltozott viselkedés, visszahúzódás, szorongás), amelyek gondokra figyelmeztetnek.
– Bűnmegelőzési szakembereink ott vannak a szülői értekezleteken, osztályfőnöki órákon, ahol hangsúlyozzuk, a szülők és a pedagógusok cseréljék ki tapasztalataikat, észrevételeiket.
– Nagyon fontosak és hasznosak ezek a közös akciók, ahogy az együtt indított prevenciós programok is – utal az együttműködés lényegére Böjte Julianna, a Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ tanácsadója, s kiderül: nem egy esetben, amikor a gyerek nem akarta megmondani a nevét, címét, és irat sem volt nála, a gyermekjólétisek pontosan tudták, ki ő, milyen a családi háttere.
Az igazolatlan hiányzás mint veszélyeztető tényező állandó probléma a gyermekvédelemben, de az utóbbi években a kirívóan magas igazolatlan hiányzás kevesebb, mint volt például 2012-ben, amikor ezeket az akciókat elindították.
Elég két nap
Visszautalva a gyerek-szülő, szülő-pedagógus közötti kapcsolatra, megjegyezte, az e-naplóból nemcsak a jegyek derülnek ki, de az is látszik, hány igazolatlan órája volt a gyereknek, s hamar el lehet érni a kritikus óraszámot. Januártól a jogszabály is szigorúbb lett.
– Tízórás igazolatlan hiányzás esetén a család- és gyermekjóléti központot kell értesítenie az iskolának. Harminc óránál a szabálysértési hatóságot, 50 óránál már a gyámhivatalt, e felett pedig
megvonják a családi pótlékot, illetve védelembe veszik a kiskorút
– sorolja a fokozatokat a szakember.
A tíz óra eléréséhez elegendő két igazolatlan nap. Ha ilyen történik, felveszik a kapcsolatot a családdal, kivizsgálják, hogy az igazolatlan hiányzáson kívül van-e más veszélyeztető körülmény, s ha indokolt, akkor szociális segítőmunkát kezd az intézmény, hogy ezeket megoldhassák.
BM