Külön gyűjtik, egybeöntik

A szél kicsit csípős, de nem erős. Ez viszi is az illatot, meg hozza is. Az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Nyíregyházi Hulladékkezelő Központjában Oláh Barnabás üzemvezető fogad. Halkan megjegyzem, bár láthatóan zömmel nem kommunális hulladék van körülöttünk, az illat azért így is kicsit erős. Beleszagol a levegőbe, majd közli: „Nem érzem. Tizenöt éve dolgozom itt.” Igaza van, negyedóra múlva már én sem érzem.

Tízezer tonna

De nem illatminták elemzése miatt érkeztünk az Oros melletti telephelyre, hanem azért, mert olvasóink közül többen is jelezték: hiába gyűjtik a konténerekbe szelektíven a hulladékot, a gyűjtőautók a kék és a sárga konténereket egybeöntik. Mi értelme akkor így a szelektív gyűjtésnek? – szegezték lapunknak a kérdést.

– Jogos a felvetés az olvasók részéről, de ez évek óta bevált gyakorlat, hogy a kék és a sárga konténerek tartalmát egybeöntik, és így kerül a telepünkre – mondja Oláh Barnabás.

– Az igazi válogatás ugyanis itt történik.

A kék és a sárga konténerek arra valók, hogy a lakosok tudatosan válogassák ki a háztartási szemeteiket, és a szürke kukákba csak az a kommunális hulladék kerüljön, amit már nem lehet újra felhasználni.

Oláh Barnabástól még megtudom, napi három műszakban dolgoznak. A telepen az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. alkalmazottai főleg gépkezelők, a válogatást alvállalkozók végzik, akik szintén napi három műszakban alkalmaznak műszakonként 30 embert.

Főként nők jelentkeznek erre a munkára, de igyekeznek minden műszakba férfiakat is beosztani, hogy az esetleges oda nem való nehezebb tárgyakat mozgatni tudják.

Évente 60-70 ezer tonna kommunális hulladék kerül a megyéből a telephelyre, és 10 ezer tonna szelektív hulladék.

Három műszakban

A hatalmas csarnokban egy kanalas homlokrakodó rakja a hatalmas konténerbe a szelektív hulladékot. Ezt lassan tolja a szakítókés felé a szalag, innen kerül a szalagra, ami elindul a válogató felé. Menet közben még a földszinten kiszedik, ami nem oda való.

A drót, a kötözőszalag, a műanyag kerti bútor, a félcipő kimondottan nem való a szelektív hulladékba, mégis odakerül.

A drót és a kötözőszalag kifejezetten ellensége a szakítókésnek. Minden pénteken karbantartás van, ilyenkor szabadítják meg a késeket a rájuk tekeredett szalagoktól és drótoktól.

Gördülékenyen megy a munka, láthatóan olajozott a gépezet, senki nem lazsál, kimért mozdulatokkal dolgoznak. A válogatóba szalagon felkerülő szelektív hulladékot ki-ki saját fakkjának megfelelően válogatja a papírtól a PET-palackokon át az italosdobozokig. Amit nem kapnak le a szalagról, az egy külön fakkba hullik. Ezek a semmire nem hasznosítható tárgyak, a kommunális hulladékban lett volna a helyük.

Tudatosság

– Kicsit nagyobb odafigyelés szerencsésebb lenne a lakosság részéről – jelenti ki Éberhardt Gábor, az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki időközben megérkezik a telephelyre. – Sokan azt hiszik, a műanyag az műanyag, ezért válogatás nélkül mindent bedobnak a szelektív hulladékba.

A kerti bútorokat például végül mi válogatjuk ki, és a kommunális, újra nem hasznosítható szemétbe kerülnek, mert azt nem lehet már hasznosítani. Felesleges az öt centinél kisebb műanyagszemetet a szelektívbe tenni, mert már az első rostán kihullik, és ugyanúgy megy a kommunális hulladékba.

A PET-palackok esetében pedig nagyon jó lenne, ha azt mindenki összetaposva tenné a konténerekbe, mert így kevesebb helyet foglal.

Ezeket a palackokat a gyűjtőautók nem tudják összepréselni, többször kell fordulniuk, különösen a tavaszi–nyári időszakban, amikor megindul az ásványvizes szezon.

A látogatás végén Éberhardt Gábor kivezet a csarnok elé és egy hatalmas halom felé mutat, ahol hegyekben állnak a vadonatúj kukák.

– Nemrég érkeztek ezek a 240 literes sárga gyűjtőedények, hogy ezekkel is tovább ösztönözzük a szelektív hulladékgyűjtést. A terveink szerint minden háztartásba igyekszünk egy ilyet eljuttatni. Az nehezen kivitelezhető, hogy a lakótelepeken is minden lakásban legyen külön ilyen gyűjtőedény, ezért itt nekünk is szelektálnunk kell, de igyekszünk lefedni az egész megyét.

Az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője még hozzáteszi: ők is tudják, nagyobb helyre lenne szükségük a még nagyobb eredményesség érdekében.

Volt egy olyan elképzelés, hogy az orosihoz hasonló telepet építsenek Kisvárdán, de végül az a döntés született, hogy ezt a telepet bővítsék tovább, és oda újabb berendezéseket telepítsenek. Ez egy többmilliárdos, államilag támogatott beruházásnak köszönhetően két éven belül megvalósulhat.

JG