Bepillantás a digitális jólétbe

A varázslathoz gyakran elég néhány asztal és három-négy, 21. századot idéző technikai különlegesség. Így gondolták ezt az Utazó Digitális Élményközpont létrehozói is, akik a Digitális Jólét Pont hálózat támogatásával egy országjáró népszerűsítő road­show-t indítottak útjára tavaly májusban, meghatározott pedagógiai célzattal.

Olyan technológiákkal szeretnék a társadalmunkat – főleg az iskolás gyerekeket – megismertetni, amelyek – még ha jelenleg nem is mindenhol érhetőek el – hamarosan életünk részei lesznek.

Tudással támogatott élmény

Az élményközpont gyakorlatilag minden megyében megfordult már, hetente más megye 5-6 településére jutnak el, és leginkább a digitalizációtól elzárt kistelepüléseken örülnek nekik, ahol ilyesmit legfeljebb videón vagy még ott se láthattak.

Az utazó program tegnap Kisvárdára érkezett, és két „játékmestere”, Grabovszki Róbert és Sipos Olivér nemcsak segédkeztek a legórobot, a rádióvezérléses drón, a 3D nyomtató és a virtual reality (VR) szemüvegek kipróbálásában, de olyan érdekfeszítő előadást kanyarítottak mögé, amiből mi, felnőttek is tanulhatunk.

Egyébként sem csupán az általános iskolások képezik a célcsoportjukat, sikerrel felléptek már óvodában, nyugdíjasklubokban is. Megtudhattuk tőlük például, hogy nagymamáink VR-szemüvegét, a 3D viewert már 1960-ban feltalálták, mutattak is egy 1980-ban készült darabot. Ebbe olyan kártya való, amelyben a jobb és a bal szemnek szánt egy-egy kép picit különbözik a másiktól, becsapva és térlátásra késztetve az agyat.

Ehhez képest a bemutatott standalone VR-szemüvegek – internetre csatlakozva – akár távoli egzotikus vagy képzeletbeli tájakra is elvitték a szemlélőt, komoly térélményt teremtve. S mint kiderült, még ettől is van feljebb, a HTC Vive két távirányítós, külső szenzoros szemüveg virtuális valósága még az igazi valóságnál is lenyűgözőbb. Persze, alkoholos állapotban egyiket se tanácsos a szemünk elé tenni.

Környezetbarát nyomtatás

A drónokról is alighanem kevesen tudják, hogy amerikai titkos katonai fejlesztésből váltak izgalmas játékszerekké és fotós-filmes munkaeszközökké. Az előadók ezúttal egy DJI Tello drónt mutattak be, ez ugyanis telefonról működtethető, és több mint egy éve működik gondtalanul, miközben mindennek nekiment, mindenhol fennakadt már.

A legismertebb a kínálatból a legórobot és a 3D nyomtató volt, hiszen sok oktatási intézményben látni már ilyeneket. Az élményközpont robotja ezúttal színek szerint válogatta szét a kockákat. Öröm volt viszont hallani, hogy a – konkrétan nálunk, Csepelen gyártott – nyomtatóba ma már PLA-műanyag is kerülhet, ami környezetbarát, kukoricakeményítő-alapú bioműanyag.

Nincs szúrós szaga, ha egy gyerek a belőle készült nem törékeny tárgyat véletlenül lenyelné, a gyomorsav könnyedén lebontja. Az egykilós kábelkötegből bármilyen színű, dupla árért pedig akár áttetsző, márvány- vagy fahatású is rendelhető.

Gyüre Zoltán, a Somogyi Rezső Általános Iskola informatikatanára 6., 7. és 8. osztályos tanulók közül hozott magával két tucat műszaki érdeklődésű gyereket. – Az iskolánkban is foglalkozunk robotikával, sőt már alsóban is, nálunk ez nem ismeretlen. Több gyereknek otthon is van számítógépe, és nem egy hasonló bemutatót láthattak korábban az iskola falai között.

Az algoritmizálás mellett a robotépítésben is jeleskednek, nemrég például rendőr- és sétáló robotokat építettek, programoztak. De vannak itt olyan tanulóink, akik nyári táborokban minden itt felvonultatott élményben részesültek már. Ezzel együtt is érdekes ez a bemutató, én úgy látom, ma a virtuálisvalóság-szemüveg lesz az első számú szenzáció – pillantott végig a diákokon Gyüre Zoltán.

MJ