Az ősei között tartja számon Esze Tamást, a kurucok vezérét

Évről évre megelevenedik Tarpán a történelem: Esze Tamás a beregi nagyközség főterén kibontja a szabadságharc zászlaját, felolvassa a II. Rákóczi Ferenc által kiadott breznai nyilatkozatot, majd találkozik is magával a fejedelemmel és Bercsényi gróffal.

Hagyományőrző pályázat

Az érdeklődők Esze Tamás szerepében dr. Kelemen Bélát, a település egykori polgármesterét láthatják, míg II. Rákóczi Ferencet Kelemen Csaba színészművész, az egri Gárdonyi Géza Színház tagja, Bercsényi grófot pedig Sasvári Sándor Jászai Mari-díjas színművész játssza el immár évek óta.

– Mindig nagy élmény eljátszanom Esze Tamás szerepét, s ugyanilyen nagy élmény ezzel a két színművésszel együtt szerepelni – mondta el érdeklődésünkre dr. Kelemen Béla, aki 2006 és 2010 között töltötte be Tarpán a polgármesteri tisztséget. A település egykori vezetője azt is felidézte, hogyan született meg az előadás ötlete.

– A múlt megidézésének ötlete élő szereplőkkel 2009-ben született meg. Találtunk egy olyan pályázatot, amely támogatta a hagyományőrzést és a határon túl élő magyarokkal a kapcsolatok ápolását. Az elnyert támogatásból vásároltunk lőcsös szekereket, készítettünk korhű kuruc ruhákat és fegyvereket is, mert megfogalmazódott az az ötlet, hogy harminc helybeli közreműködésével jó lenne eljátszani, mi minden is történt 1703-ban.

Azon a május 21-én ismét a kuruc napok megünneplésére készültünk, s szerettünk volna valamilyen maradandó élménnyel kilépni a nagyközség lakói elé. A történelmi alapot az adta, hogy a kurucok Esze Tamás vezetésével 1703. május 21–22-én bontották ki a fejedelemtől kapott zászlót Tarpa, Vári és Beregszász piacán, s ezzel megkezdődött a Rákóczi-szabadságharc.

Igen ám, de ki legyen Esze Tamás? – vetődött fel a fontos kérdés a lelkes szervezőkben.

Végül dr. Kelemen Béla vállalta el, hogy megformálja a magyar történelem egyik fontos szereplőjének alakját.

Az édesanyja sem ismerte fel

– Két ok miatt vállaltam el ezt a szerepet. Az egyik az volt, hogy édesanyám és nagyanyám sokat mesélt arról, hogy az őseim között tudhatom Esze Tamást, vagyis ereimben az ő vére is csörgedezik, genetikailag is bennem él, így belső késztetést éreztem arra, hogy megelevenítsem személyét.

A másik ok az volt, hogy amikor az 1990-es években Budapesten laktam, reklámszínészként és modellként is dolgoztam, így a nyilvánosság előtt szerepelni számomra megszokott dolog volt. Sokan támogattak bennünket, például dr. Bene János múzeumigazgató is küldött parókákat, bajuszokat, így minden adott volt ahhoz, hogy remek előadást láthasson a közönség.

A kurucok mai vezére nevetve mesélte: olyan jól sikerült a maszkja, hogy még a saját édesanyja sem ismerte fel. Amikor Margit néni a mellette lévőktől kérdezgette, hogy ki ez a színész, azok mosolyogva válaszolták: hát a te fiad.

– Felemelő érzés volt a szereplés, ugyanakkor nagy felelősséggel is járt. Úgy kellett megszólalnom, úgy kellett a kurucok vezetőjének a szerepét eljátszanom, hogy az hiteles is legyen. Úgy kellett átadnom a múlt üzenetét, hogy az el is jusson a mai kor emberéhez.

S ez az üzenet az volt, hogy minden időkben álljunk ki a hazáért, álljunk ki a magyarságért. Szerencsére nem is kellett színészkednem, ösztönösen minden jött belülről – folytatta dr. Kelemen Béla.

– A közönséget is megszólítottam, mintha ők is az előadás szereplői lettek volna. A fejedelem üzenetét adtam át nekik, s az az üzenet háromszáz év után is aktuális volt, hiszen a magyarság összefogására, összetartozására hívta fel a figyelmet.

A 2009-es első előadás azért is maradt még emlékezetes a szereplők számára, mert sikerült ideiglenesen megnyitni a határt, s a kurucok hazaszeretetét és dicsőségét sikerült hirdetni a magyar–ukrán határ túloldalán is.

– El lehet képzelni, hogy milyen meglepetést szereztünk Badaló, Halábor, Mezővári és Beregszász lakosságának, amikor a csörgő-csattogó szekerek hallatán kisiettek az utcára, s ott korhű ruhákba öltözött kurucokkal találták szemközt magukat. Sokan sírva is fakadtak, de számunkra is megható volt, hogy a kurucok menete milyen érzelmeket váltott ki az elszakított országrészben élő magyarságban…

MML