Nem hagyta magára népét a fejedelem

Tavaly volt 315 éve annak, hogy II. Rákóczi Ferencet Gyulafehérvárott erdélyi fejedelemmé választották. Ebből az alkalomból a Magyar Országgyűlés a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította, s az ünnepi eseménysor egészen 2020. szeptember 17-ig tart.

Az emlékév alkalmából sorozatot készítettünk, hogy milyen történelmi emlékek fűződnek a fejedelemhez, s vajon hogyan ápoljuk napjainkban az emlékét.

Koszorúzás a születésnapon

A vajai várkastély is szorosan összekapcsolódott a fejedelemmel és a szabadságharccal, hiszen a feljegyzések szerint II. Rákóczi Ferenc kétszer is járt itt. Először 1703-ban tett látogatást a kastélyt birtokló Vay családnál, hogy megnyerje a család támogatását a szabadságharchoz.

A második alkalommal 1711-ben tért vissza a kastélyba, hogy tárgyalásokat folytasson a császári megbízottal. Személyesen is találkozott a Habsburg fegyveres erők parancsnokával, gróf Pálffy János horvát bánnal, aki megpróbálta rávenni a császár előtti meghódolásra, a fejedelmi cím lemondására, ezért cserébe visszakapta volna vagyonát és birtokait. A fejedelem azonban nem hagyta magára országa népét, s inkább az emig­rációt választotta.

– Minden évben március 27-én, napra pontosan, megemlékezünk a fejedelem születésnapjáról a parkban található mellszobornál, katonai tiszteletadással – tájékoztatta szerkesztőségünket Molnár Sándor, a Vay Ádám Múzeum Baráti Körének titkára.

– Tavaly Román István megyei kormánymegbízott mondta az ünnepi beszédet. A fejedelem mindvégig hű társáról, gróf Vay Ádám udvari marsallról sem feledkezünk meg,

tavaly ünnepeltük halálának háromszázadik évfordulóját,

ugyanis 1719. január 31-én halt meg Lengyelországban. Vay Ádám földi maradványait 1906 nyarán hozták Vajára, s a családi kriptába temették el.

Még abban az évben elkészült a magyar állam támogatásával a síremléke is, amit a református templom kertjében állítottak fel, s november 15-én avattak fel, s akkor helyezték el a hamvakat az emlékmű alatti sírboltban. Vay Ádám emlékére egyébként tavaly kétnapos tudományos konferenciát rendeztünk, amit Szabó István honvédelmi államtitkár nyitott meg.

Előadás, rajzpályázat

– A Rákóczi-emlékév alkalmából 2019-ben megjelent a Rákóczi-néphagyományok nyomában című könyv. Az első kiadás még 2003-ban jelent meg a múzeum baráti köre jóvoltából, ez a legújabb kiadás a Magyar Nemzeti Múzeum Vay Ádám Muzeális Gyűjteménye nevéhez kötődik. Aktualizáltuk a korábbi kutatási eredményeket a második kiadásban – folytatta Molnár Sándor.

– A Rákóczi-emlékévhez kapcsolódva több előadást is tartottam a fejelemről és a szabadságharcról, voltam többek között Kisvárdán és Nagyváradon is. Tarpán ősszel a szilvanapok keretében rajzkiállítást nyitottam meg. A rajzpályázatot a sárospataki múzeum hirdette meg a Kárpát-medencében élő gyermekek számára, hatvan településről kétszáz pályamunka érkezett.

S hogy mit jelent Vajának a fejedelem emléke?

Egyrészt a nemzet iránti hűséget és elkötelezettséget mindenki számára, másrészt a nemzet politikai és kulturális függetlenségének a megőrzését – tette hozzá a múzeum baráti körének titkára.

M. Magyar László

[email protected]