A szegények pártfogója

Hófehér szakáll, hosszú piros palást, süvegszerű sapka. Klasszikus kép a jóságos öregről, aki a tél egyik legnagyobb gyerekünnepének főszereplője.

Szent Miklós a IV. században élt a kis-ázsiai Myra városában, életéhez és püspöki tevékenységéhez ezernyi csoda tartozik. Hittudós és hitvédő püspökként tartjuk számon, aki határozottan fellépett az igazságtalanságokkal szemben, korának világi uralkodóin számonkérte az elesettek védelmét, a szegények megsegítését.

– Járvány tört ki Myrában, és körbezárták a várost. Az élelem hamar elfogyott, mígnem egy gabonával megrakott hajó kötött ki a közelben, ám a rakomány nem lett volna elég az egész városnak, a püspök csodás módon megsokszorozta a gabonamennyiséget, hogy megmenekítse az éhínségtől az embereket – mesélte Szent Miklós fennmaradt legendái közül az egyik legismertebbet dr. Szabó Irén történész.

Majd egy másikkal folytatta: – Egy apa három lányát nem tudta férjhez adni, mert nem volt megfelelő hozomány hozzá. Szent Miklós az éj leple alatt három zacskó aranyat tett az ablakukba, így menekült meg a család attól, hogy a lányokat áruba bocsátva adják férjhez. Innen terjed el az éj leple alatt, titokban jót cselekedni szokás, hiszen ne feledjük, ma is éjszaka érkeznek a gondosan kipucolt cipőkbe a piros ajándékcsomagok – fedte fel a hagyomány eredetét a történész.

Az alázat megtestesítője

– Szent Miklós tisztelete a görögkatolikusoknál töretlenül megmaradt, templomaik ikonosztázának bal oldali első képe őt ábrázolja, imáikban csodatévő Szent Miklósnak hívják a szegények pártfogóját.

– A görögkatolikus templomokban egészen a XX. század közepéig adományt vittek Miklós-napra, amely jelentős része a szegényekhez került, az úgynevezett szegények perselye ma is megtalálható jó néhány templomban, például a tokaji görög templomban egy falba épített perselybe adakozhatunk a rászorulóknak – hozta a példát a történész.

– Szent Miklóst Myrában temették el, halála után nem sokkal sírjából illatos olaj kezdett csordogálni, aminek csodatévő erejét a keresztény világban mindenhol tudták és ismerték, többször próbálták megszerezni csontjait, végül 1087-ben itáliai tengerészek vitték Bariba, a dél-itáliai kisváros Szent Miklós ereklyéjének köszönhetően lett híres zarándokhely. Sírjából ma is csordogál a szent manna, melyet a helyi hagyományoknak megfelelően kézzel festett üvegcsében, minden évben május 9-én gyűjt össze a sírt őrző Domonkos-rend elöljárója.

– Szocska A. Ábel püspök 2017-ben Rómából Szent Miklós hitelesített csontereklyét kapott, amit 2018-ban ünnepélyesen helyeztek el a nyíregyházi székesegyházban, s az alkalomra egy új ikont is festettek a szentről. Az idén novemberben az illatos olajból Nyíregyházára is érkezett, a sacra manna Miklós-nap előestéjén, a csütörtöki vecsernyén került a csontereklye mellé. Vasárnap, a templombúcsú ünnepén nyilvános tiszteletre is kihelyezik, a híveknek lehetőségük lesz kérni az ő pártfogását – tudtuk meg dr. Szabó Irén történésztől.

KO