Valódi szellemi együttlét

Ismét megnyitotta kapuit a Tokaji Írótábor, csütörtök délután Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntötte az országos tanácskozás résztvevőit a Rákóczi-pincében. Az idei téma az irodalom és a művészet a szétszóródás előtt, 1918–1920 között.

Megőrizni a gyökereinket

A Tokaji Írótábor Egyesület rendezvényének első estéjén a városi gimnáziumban nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeum Látva lássanak című, Ady Endrére emlékező kiállítása. A tanácskozás pénteken elő­adásokkal folytatódott, de a vasárnapig tartó rendezvényt számos program, irodalmi folyóiratok bemutatkozása és kirándulás is színesíti.

A zárónapon 9 órától a Millenniumi Irodalmi Emlékparkban Kodolányi János emléktábláját avatják fel, majd plenáris üléssel és díjátadóval ér véget az idei, negyvenhetedik írótábor.

Megyénkből ebben az évben is többen kaptunk meghívást a magyar irodalmi élet egyik legrangosabb országos találkozójára. Szentmártoni János az ünnepélyes megnyitót követően elmondta: hamarosan fél évszázados lesz a Tokaji Írótábor, ami nagyon fontos, szinte kuriózumértékű a magyar értelmiség, a magyar írótársadalom és művészeti élet történetében, hiszen még a rendszerváltozás előtt, 1972-ben indult.

Ez még olyan találkozás, szellemi együttlét volt, amelyet az akkori hatalom nem nézett jó szemmel, ugyanis olyan – nemcsak kulturális, hanem társadalmi – kérdéseket kezdtek el boncolgatni, amelyekre nemigen lehetett máshol „időt pazarolni”, és sokszor bizony igen feszült légkör vette körül. Nem is engedélyezte a hatalom a tábor megrendezését 1987-ben.

– Én úgy látom, hogy a rendszerváltás után a tábor abban segített, hogy a művész, az értelmiség megtalálja a helyét, feladatait a szabad világban. És olyan válaszokat próbált az akkoriban felvetődött kérdésekre adni, amelyek – szerintem – eligazítóak voltak.

Ami pedig a közelmúltat, az elmúlt éveket illeti, jelentős történelmi évfordulókhoz csatlakoztunk, és bizony, mi már a migrációs válság kipattanása előtt elhatároztuk, hogy olyan tematikát kell választanunk, olyan kérdésekkel is kell foglalkoznunk, mint például az, hogy a radikálisan átalakuló Európában mit fogunk csinálni, hogyan tudjuk megőrizni a gyökereinket.

A Magyar Írószövetség elnöke az idei táborról szólva megjegyezte: tavaly az első világháború lezárásának évfordulója volt, ezért választották témául annak művészeti vonatkozásait.

– Most az 1919-es esztendő, jövőre pedig a trianoni döntés megrázkódtatásainak művészeti, irodalmi lenyomatait fogjuk tárgyalni. Bízom benne, hogy ez is olyan tartalmas lesz, mint a korábbiak. Számos kulturális kísérőrendezvényünk van, mint például a főtéren kollégiumok, gimnáziumok műsorai, amelyekre a szélesebb közönséget is szeretettel várjuk.

- Bodnár István -