Az egyenlő bánásmód mindenkinek jár

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A nőket ért zaklatások többsége a munkahelyen történik.

Az egyenjogúság gondolata nem a modern kor találmánya, az emberiség tudatával egyidős a törekvés. A különböző korokban más és más társadalmi egyenlőtlenségekkel szemben kellett felvenni a kesztyűt, az ösztönös vagy tudatos kirekesztő, vagy megalázó cselekedetek hátterében igen széles skálán mozogtak a motivációk és az érdekek. A női-férfi egyenjogúság vívmányai jogot adtak a nőknek az oktatásra, szavazatra, egyenlőséget deklaráltak a munka világában. S noha a mai napig többszintű törvények óvják e jogokat, a diszkrimináció és a zaklatás az élet számos területén felbukkan: egyre szembetűnőbben a munkahelyen.

Ringbe szállt jogaiért

– Egy kormánytisztviselővel történt meg, hogy közvetlen felettese virágot ajándékozott neki, személyes hangvételű e-maileket írt, majd a lakása előtt is megjelent és felajánlotta, hogy a munkahelyre beviszi. A hölgy visszautasította a közeledést, majd néhány hétre rá közölték vele, hogy hiába ígérték meg a határozatlan idejű kinevezését, nem fogják betartani. Ezután hivatala vezetőjéhez fordult, akitől azt az információt kapta, hogy a főnöke nem kíván együtt dolgozni vele a továbbiakban. Miután a sértett felkereste az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, az ügyben tárgyalást tartottak, tanúként meghallgatták a kérelmező közvetlen felettesét, aki a tárgyaláson bocsánatot kért a hölgytől. A munkáltató pedig vállalta, biztosítja, hogy a hatóság munkatársa tájékoztató előadást tartson a munkáltató vezető beosztású munkatársai számára az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos szabályokról – mesélte el a történetet dr. Szegedi Zsolt ügyvéd.

– Általában olyan esetekben indul eljárás, amikor valamilyen negatív magatartással az emberi méltóságot megsértik, a nőket ért zaklatások jellemzően a munkahelyeken történnek, a főnök-beosztott közötti alá- és fölérendelt viszonyt használja ki a zaklató.

Bocsánatkérés, pénzbírság

A hatóság nem a bántalmazó főnök vagy munkatárs ellen, hanem a munkáltatóval szemben tud eljárni – mondta el az ügyvéd, s kiemelte, hogy minden nemi kapcsolatra utaló magatartás, személyeskedés (szóban, SMS-ben, közösségi oldalon, és tettekben) sértheti a munkatárs emberi méltóságát, amit azért fontos tudni, mert sokan nincsenek tisztában azzal, hogy jogi értelemben is zaklatást követnek el. Számtalan precedens értékű ügyet, tanulságos esetet oszt meg a hatóság a nyilvánossággal. „Főnöke rendszeresen kétértelmű megjegyzéseket tett ruhájára, alakjára, szexuális életére. A középkorú hölgy kollégái is igen sokszor megkapták a „kutyuska”, „malacka” jelzőt. A többszöri zaklatást elszenvedő nő először megkérte kollégáját, hogy változtasson magatartásán, majd a cégen belül etikai bizottsági vizsgálatot kezdeményezett. Ennek eredményével nem volt elégedett, ezért az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál kereste igazát, ahol megállapították, hogy a beadvány alapos, és a nőt több esetben szexuálisan zaklatták a munkahelyén, a munkáltató pedig megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, s nem biztosított védelmet a panaszosnak. A céget pénzbírságra büntették.

– Nehézséget az okoz, s ezért is sokkal kevesebben tesznek feljelentést, mint amennyien tehetnének, hogy a becsmérlő a sértett munkahelyi felettese, a nők féltik állásukat, egzisztenciájukat, ezért a munkáltatónak kötelessége fellépni a zaklatások ellen – emelte ki dr. Szegedi Zsolt, s elmondta: a sértett dönthet úgy, hogy bírósághoz vagy a hatósághoz fordul. Ha a hatóság előtt keres jogorvoslatot, az eljárást térítésmentesen indíthatja el.

KO