Ojtoz hőseinek emlékhelyén

Nyíregyháza - 101 éve óriási vérveszteségek árán 4 napon át tartóztatták fel a sokszoros román-orosz túlerőt.

– Az I. világháború román frontján 1917 augusztusában zajlott a második ojtozi csata, melyben a Soproni 18-as Honvéd Gyalogezred hősies helytállással, hatalmas veszteségek mellett védte a hazát.

A történelmi helyszínen tavaly augusztusban megtartott felemelő ünnepség után egy évvel, az ojtozi csata 101. évfordulójáról az idén is megemlékeztek azok az erdélyi és anyaországi turisták, akik háromszéki látogatásuk során elzarándokoltak a Keleti-Kárpátokban fekvő Ojtozi-szoroshoz, a történelmi Magyarország akkori legkeletibb pontjára.

Az Ojtoz-patak völgye Erdély stratégiai jellegű kapuja, itt törtek be annak idején a tatár és a török seregek is, majd az 1848–49-es szabadságharc idején Bem József seregei vitézkedtek itt. Százegy évvel ezelőtt véres ütközetek zajlottak Gorzafalva, a Kosna–csúcs és a Runcu-csúcs környékén. Rohr Ferenc magyar katonatiszt, császári és királyi tábornagy volt a főparancsnoka a Monarchia két lovashadosztályának, egy német és két magyar gyaloghadosztálynak, köztük a Soproni 18-as Honvéd Gyalogezrednek, melyet később az „Ojtoz hőse” címmel tüntettek ki. Négy napon át hősiesen tartóztatta fel a sokszoros túl­erőt, amiért nagy árat fizetett: a honvédség állományának közel fele, a tisztikarnak pedig a háromnegyede esett el.

Pro Patria

Az Ojtozi-szorosban a magyar kormány támogatásával felújított Ojtoz-telepi római katolikus templom kertjében a soproniak által elhelyezett emléktábla felirata („Az Ojtozi-szoros hőseinek emlékére állíttatta a soproni erdélyi kör”) tanúbizonyság arra, hogy emlékműveink kapcsán szerte a világban él a nemzet- és hazaszeretet, az összetartozás.

A templom oldalfalán márványtábla hirdeti: „Pro Patria – Az Ojtozi-szoros térségében 1916-1917-ben harcolt és hősi halált halt magyar katonák emlékére: cs. és kir. 71. gyalogoshadosztály, 1. lovashadosztály, 8. hegyidandár, m.kir. 37., 70. honvéd gyaloghadosztály”

A templommal szemben az 1940–44 között épített, a címerbeli hármashalmot jelképező hármaskő, a felirattal: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában”

GB