Iskolaéveken túlmutató kötelék

Nyíregyháza - A program immár 18 éve segíti a hátrányos helyzetű fiatalokat.

A gimnáziumot közösségként kezdtük, de családként fejezzük be – ezt fogalmazták meg szalagavatójukon a Zrínyi Ilona Gimnázium Arany János Tehetséggondozó Programjának (AJTP) végzősei, ennél tökéletesebben pedig aligha lehetne összefoglalni, mit ad program az abban részt vevő diákoknak és pedagógusoknak. A tehetségmentést és -fejlesztést küldetésének tekintő AJTP immár 18 éve segíti a hátrányos helyzetű fiatalokat, a tervek szerint a jövő tanévtől – a pályázatok postára adásának határideje december 11. – az állam tanulmányi ösztöndíjjal is támogatja majd a legjobbakat. Mindenki kollégista, így nem túlzás azt állítani, hogy a fiatalok napi 24 órát töltenek együtt, ami nemcsak azzal jár, hogy erős kötelék alakul ki az osztály tagjai között, de azzal is, hogy időnként egymás agyára mennek: az elmúlt évek alatt néhányszor ez előfordult – mesélte nevetve Nagy Dorella és Tóth Fanni, akik ebben a tanévben érettségiznek majd a Zrínyiben.

– Minden hónapban van egy ún. programhétvége, amikor nem mehetünk haza, de ez nem azt jelenti, hogy ülünk a kollégiumban. Bejártuk az egész országot, és a határainkon túlra is eljutottunk – voltunk Erdélyben, a Felvidéken és Lengyelországban –, jártunk a nagy egyetemi városokban, rendszeresen megyünk színházba, kiállításra, voltunk már közösen meccsen, a nyelvi képzéshez kapcsolódva pedig londoni és berlini tanulmányúton is részt vettünk. Az angol és a német mellett a matematikát és az informatikát is emelt szinten tanuljuk, de fontos szerepet kap az önismeret, a tanulásmódszertan, ahogy a személyiségfejlesztés is, a szabadidős tevékenységeket pedig az érdeklődési körünknek megfelelően választhatjuk ki – mondták.

Erős alapokat kapnak

Dorellát, amikor jelentkezett, az utazások lehetősége vonzotta. – Olyan helyeken jártam, ahová soha nem juthattam volna el, de most már tudom, hogy ennél jóval többet kaptam a programtól. Annak ellenére, hogy az általános iskolában nem volt erős a nyelvi képzés, tavaly letettem a középfokú nyelvvizsgát, most pedig a felsőfokúra készülök. Erős alapokat kaptam, és biztos vagyok abban, hogy az itt szerzett tapasztalatok sokat segítenek majd a későbbiekben is – mondta Dorella, aki a Pázmány Péter egyetem jogi karára készül. Fanni, aki gazdasági vonalon szeretne tovább tanulni, a közösség erejét emelte ki: az együtt töltött hétvégéket, az élményekkel teli utazásokat, az osztályfőnökükkel és a kolis csoportvezetőjükkel kialakított szoros viszonyt.

Kitűnő körülmények

Huszárné Kádár Ibolya, az intézmény igazgatója szerint ebben a régióban különösen fontos ez a program, hiszen segítségével a hátrányos körülmények között élő, de tehetséges fiatalok is esélyt kapnak arra, hogy bekerüljenek a legjobb felsőoktatási intézményekbe. – Nálunk együtt van az iskola és a kollégium, így az egységes nevelési irányok jobban érvényesíthetők, a diákok pedig kitűnő körülmények között élhetik a mindennapjaikat – legutóbb a tankerület segítségével sikerült felújítani a kollégium egy részét. A diákok egyéni fejlesztését tudományos kutatások is segítik: folyamatosak a mérések, ám a fiataloknak nemcsak a tanulmányaikról kell számot adniuk, de arról is, hogy állnak az önismeret terén. Nagyon hálásak azért, hogy itt lehetnek, mi pedig mindent megteszünk, hogy integráljuk őket a gimnázium nagy egészébe. A fakultációkon, a közösségi és sportprogramokon együtt vannak a többi diákkal, így 18 év után már nem is kérdés: ők ugyanolyan zrínyisek, mint a normál tanrendű osztályba járók.

Erős közöttük a kohézió

Osztályfőnökük, Kovácsné Győri Gabriella büszke a diákjaira, hiszen nagy utat tesznek meg öt év alatt: más-más közegből érkeznek, sokan hátrányokkal küzdenek, de tehetségüknek és kitartásuknak köszönhetően ezeket ledolgozzák, eredményeik pedig magukért beszélnek. – Kiválóan szerepelnek országos tanulmányi versenyeken, majdnem mindegyiküknek van nyelvvizsgája, sokan előrehozott értettségit tettek, tavaly pedig 4,51 volt az osztályátlag, ami azt mutatja, hogy az „aranyos” diákok megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Székely Béla, aki az elmúlt több mint négy évben kollégiumi csoportvezetőként vált a diákok életének részévé, örül, hogy együtt dolgozhat a fiatalokkal. – Motiváltak, szeretik az iskolát és egymást, értékelik azt, amit kapnak, a köztük lévő kohézió pedig olyan erős, ami a gimnáziumi éveken túl is segíti majd őket – mondja.

SZA