A börtönökben is becsengettek

Tiazalök - A fogvatartottak közül éves átlagban 2500-an szereznek valamilyen iskolai végzettséget, szakképzettséget.

A hazai büntetés-végrehajtási intézetek tantermeiben is becsengettek. A magyar börtönökben közel 800 fogvatartott kezdi meg általános iskolai, több mint 1100 középiskolai, 24 pedig felsőfokú tanulmányait. Az arra érdemes fogvatartottak közül 1300-an még piacképes szakmát is szerezhetnek a rácsok mögött, így majdnem minden ötödik fogvatartott, összesen több mint 3200 elítélt ül be a padokba hamarosan.

Házi feladatot is kapnak

A fogvatartottak iskolai végzettsége mindenhol a világon alacsonyabb a társadalmi átlagnál, sokan vannak itthon is olyanok, akik még az általános iskolát sem fejezték be. A büntetés-végrehajtási szervezet az alapfokú oktatás általános biztosításával, a szak- és betanított képzések elérhetővé tételével növeli a fogvatartottak szabadulás utáni elhelyezkedésének esélyeit, de az iskolai oktatás hiányosságainak csökkentésével potenciálisan a visszaesés lehetőségét is csökkenti.

– Nálunk is elindul az általános iskolai és középiskolai oktatás szeptember 11-én: 105 főt érint a beiskolázás ebben a tanévben – közölte Pappné Baranyi Edina bv. fhdgy., a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet fogvatartási főelőadója.

– Az iskolai oktatás a rácsok mögött is hasonló, mint a szabad életben: a tanulóknak órakezdésre a tanteremben kell lenniük, a házi feladatot nekik is meg kell írniuk, de a témazárók és a röpdolgozatok is éppúgy részét képezik a tanóráknak, ahogy a feleletek is. Az osztályok kis létszámúak, ennélfogva az itt folyó oktató-nevelő munka meglehetősen hatékony – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának Kommunikációs Főosztálya.

– Órarend alapján oktatnak, a tanórák 45 percesek, tízperces szünetekkel, a tananyag és az írásbeli-szóbeli vizsgáztatás pedig megegyezik a civil oktatási intézmények megfelelő évfolyamaiban bevett gyakorlattal. A tanárok külsős oktatók, akik az adott büntetés-végrehajtási intézettel szerződéses jogviszonyban állnak. Az elítéltek szívesen tanulnak, értelmes időtöltésnek tekintik az iskolai elfoglaltságot, a civil környezetből érkező pedagógusok pedig sajátos kapcsolatot jelentenek az elítéltek számára a börtönfalakon túli világgal, ami tovább növeli tanulási hajlandóságukat.

A fogvatartottak oktatásának különösen fontos területe a szakképzés is, hiszen az elítéltek piacképes ismereteket, szabadulásuk után a gyakorlati életben is alkalmazható tevékenységet sajátíthatnak el. A gyakorlatorientált szakképzések főként olyan hiányszakmákban folynak, amelyekben a szabadultak később el tudnak majd helyezkedni, míg a börtönökben folyó oktatás során, a szakmák kiválasztásánál az elsődleges szempont, hogy azok illeszkedjenek az adott térség munkaerő-felvevő piacához.

Teológiát is tanulhatnak

A legkeresettebb szakmák a festő, mázoló, tapétázó, a konyhai kisegítő, a targoncavezető, a bútorasztalos, a kőműves és burkoló, de a paletta a nyomdaipari könyvkötő képzéstől a népi kézműves szakmáig igen széles. A börtönben felsőfokú tanulmányok folytatására is lehetőségük van az elítélteknek. A legnépszerűbb szaknak a teológus és az informatikus könyvtáros számít, de a közelmúltban sokan választották a kommunikációs, vagy a művelődésszervező képzéseket is.

Évente kétezerötszázan

A büntetés-végrehajtási intézetekben elhelyezett fogvatartottak közül évente átlagosan mintegy 2500-an szereznek valamilyen iskolai végzettséget, szakképzettséget. A különböző képzéseken túl kiemelt jelentőségűek a megszerzett ismeretek szinten tartását és pótlását elősegítő szakkörök, egyéb programok, tréningek is.

LTL