Visszaülnek az iskolapadba

Nyíregyháza - A középkorúak döntő többsége határozott elképzelésekkel, célirányosan vág bele a képzésekbe.

A hazai oktatási piacon az ősz a legmozgalmasabb időszak. A nyári vakáció meghozza a tanulási kedvet a harminc és negyven esztendő feletti felnőttek körében is. Közülük évről évre több ezren jelentkeznek, hogy új szakmát tanuljanak – derül ki a Focus és a Ruander friss elemezéséből, ami rámutat arra is, hogy a középkorúak döntő többsége határozott elképzelésekkel, célirányosan vág bele a képzésekbe, hogy minél eredményesebben sajátítsa el az új ismereteket.

Gyorsan felveszik a ritmust

– Másképp tanulnak a felnőttek, mint az egyetemisták, vagy a középiskolások. Ennek oka a személyes motivációban rejlik. Idősebb korban az önfejlesztés válik az egyik legfontosabb szemponttá – hangsúlyozza Herczeg Rudolf, az oktatóközpont vezetője. A szakember tapasztalata szerint a felnőttek elég gyorsan felveszik a ritmust a tanfolyamok kezdetén, dacára annak, hogy vannak köztük olyanok, akik tíz, vagy húsz év után ülnek vissza az iskolapadba. Viszont a munkarutinjuk, gyakorlati tudásuk hozzásegíti őket ahhoz, hogy hatékonyan dolgozzák fel a frissen szerzett információkat.

Az elemzés rávilágít arra is, hogy a tanulásra fordítható idő meghatározó tényező a felnőtteknél, amikor tanfolyamot választanak. Miután a többség munka mellett képzi magát, ezért olyan kurzusokat keresnek, amelyek kevesebb elméleti, és több gyakorlati ismeret megszerzését teszik lehetővé. Herczeg Rudolf szerint ebből fakad az is, hogy a felnőttképzésbe bekapcsolódó embereknek kiemelten fontos, hogy minél rövidebb idő alatt sajátítsák el a tananyagot. A kötelező órákon kívül a szabadidejükben is lelkiismeretesen szánnak rá időt, hogy foglalkozzanak a tanfolyamon hallottakkal, és feldolgozzák a kapott segédanyagokat, egyéb jegyzeteket.

Fontossá válik a tanulás

Az elemzés kitér arra is, hogy a felnőttek a vizsgázást tekintik a legnehezebb kihívásnak a képzések során. Ezen a téren szinte semmiben sem különböznek a fiataloktól, akik épp érettségiznek, vagy az egyetemen adnak számot a tudásukról. Hozzájuk hasonlóan az idősebbek is ugyanúgy izgulnak, bizonytalankodnak az írásbelik, vagy a szóbelik előtt. A tanáraik ezért sokat foglalkoznak velük, és hasznos instrukciókkal látják el őket a vizsgákra való közös felkészüléskor, hogy oldják bennük a felesleges drukkot.

Herczeg Rudolf pozitív várakozásokkal tekint a jövőbe. Szerinte a felnőttkori tanulás egyre többek számára válik fontossá, miután az emberek mindinkább felismerik, hogy az új ismeretek, szakmák révén növelhetik a versenyképességüket a munkaerőpiacon, aminek köszönhetően bővülnek a választási lehetőségeik és csökkenhet a kiszolgáltatottságuk a kedvezőtlen foglalkoztatási változásokkal járó időszakokban is.

Így tanulnak a felnőttek

Az Eurostat felmérésében azt vizsgálták, kik és milyen arányban veszik igénybe a felnőttképzési, szakmai továbbképzési lehetőségeket az EU országaiban. A keleti tagállamokban a felnőttek kevesebb mint 10 százaléka vesz részt továbbképzésen, míg Svédországban és Finnországban az arány a 35 százalékhoz közelít. Magyarországon a felnőttek kevesebb mint 8 százaléka tanul szakmát.

KM