A sűrítményre van kereslet

Csenger - Az ökológiai gazdálkodásnak nem alakultak ki érdemi termesztőkörzetei – vélekedik dr. Apáti Ferenc.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, dr. Apáti Ferenc egyetemi docens szerint európai szinten nagyon komoly versenyhátránnyal küzd a hazai ökológiai termelés. Ennek okairól kérdeztük a csengeri szakembert.

Nem éri el a „kritikus” méretet

– Az ökológiai gazdálkodás nagyon szűk szegmens hazánkban, nem érte el a „kritikus” méretet sem, ennél fogva abszolút mértékében is kevés a rendelkezésre álló árualap. A termelő vállalkozások térben elszórtan működnek, az ökológiai gazdálkodásnak nem alakultak ki érdemi termesztőkörzetei, így térségi alapon sem szerveződtek – fogalmazott lapunknak a Debreceni Egyetemen oktató szakember.

– A termelés hatékonysága jelentős eltérést mutat a növénytermesztés, kertészeti és állattenyésztési ágazatok között: az ökológiai búzatermesztés (tönköly és aestivum búza) egy hatékony ágazatnak tekinthető, relatíve alacsony a forgótőke- és munkaerőigénye, a jó hozambiztonság és a kiváló jövedelmezősége folytán. A tavaszi vetésű kapásnövények (kukorica, napraforgó, csemegekukorica) a jövedelmezőség oldaláról szerényebb fokú versenyképességgel bírnak, mint a búza, és számottevően kedvezőbb hatékonysági paraméterekkel a konvencionális gazdálkodáshoz viszonyítva sem termelhetők. Az őszi és tavaszi vetésűeket vetésforgóban kezelve hatékonyságban felveszik a versenyt a konvencionális gazdálkodással, bár a nem elhanyagolható élőmunka-igény korlátozza a fejlődést – avatott be a részletekbe dr. Apáti Ferenc.

Hozzátette: a bio alma és meggy (sűrítmény-célú alapanyag) jövedelmezősége összességében pozitívan értékelhető, megfelelő gazdaságosságot biztosít. A bio sűrítmény iránti kereslet a piacon stabil, és jelenleg jócskán meghaladja a termelt mennyiségeket. A túlkereslettel jellemezhető piaci viszonyok relatíve magas felvásárlási árakat alakítottak ki, amelyek támogatás nélkül is lehetővé teszik a nyereséges alapanyag-termelést. Az ökológiai termelés a hatékonyság oldaláról versenyképes a konvencionálissal szemben – mondta a szakember, aki szerint ebben a szektorban komoly előrelépést jelenthet az a bio zöldségeket és gyümölcsöket feldolgozó üzem, melynek alapkövét a napokban tették le Tiszalökön.

Gyenge mutatók

– Az ökológiai marhahús-termelésünk alapvetően szürkemarhára alapozott, melynek gyengék a vágási kihozatali mutatói, és a piac egyébként sem fizet érte érdemi bio felárat. A szürkemarhával alapvetően sem ökológiai, sem konvencionális termelésben nem termelhető hatékonyan marhahús – egy szűk szegmenstől eltekintve, ahol feldolgozott hústermékei képezik a végterméket. Az ökológiai sertéshús-termelés a mangalicára alapoz, mely fajtánál szintén a bio felár és a fajta rossz termelési mutatói jelentik a legfőbb korlátot, ennél fogva maga a fajta nem alkalmas gazdaságos sertéshús-termelésre. Összegezve tehát: az ökológiai gazdálkodás jó hatékonyság és jövedelmezőséggel folytatható a növénytermesztési és kertészeti termékek esetében. Az állati termék előállítása kedvezőtlen jövedelmezőségi paraméterekkel rendelkezik, így jelenlegi hazai szerkezetében (fajtahasználat, abszolút extenzivitás) gazdaságilag, döntően nem fenntartható – zárta dr. Apáti Ferenc.

TG