Van még hová erősödnünk

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Magyarország ökológiai területeinek részaránya mindössze 2,7 százalék – mondta dr. Apáti Ferenc.

– A legnagyobb jelentősége a biotermékek fogyasztásának a legfejlettebb nyugat- és dél-európai, valamint a skandináv országokban van, élenjáró ezen belül is: Dánia, Svájc, Ausztria, Svédország, Németország, Luxemburg és Hollandia, ahol a biotermékek élelmiszerpiacon belüli részaránya meghaladja a 3 százalékot.

Meglehetősen szerény részarányt képvisel azonban elsősorban a közép- és kelet-európai országokban, köztük Magyarországon, ahol a biotermékek piaci részesedése nem éri el a 0,5 százalékot sem. Amennyiben a biotermékekre fordított kiadások mértékét összevetjük az országok egy főre jutó nettó átlagkeresetével, egyértelműen arra a következtetésre juthatunk, hogy az egyes országok biotermék-fogyasztásának színvonala nagyon szoros korrelációban van a háztartások átlagjövedelmével. Tekintettel arra, hogy a magyarországi átlagjövedelmek mindössze egynegyed és egyhatod részét teszik ki a biotermék-fogyasztásban legjelentősebb országokénak, hazánkban a biotermékek fogyasztása messze elmarad a fejlett bio szegmensekkel rendelkező országokétól, de még az EU-28 átlagától is. A hazai ökológiai gazdálkodás mögül gyakorlatilag teljes mértékben hiányzik a belföldi felvevőpiac. Tekintettel arra, hogy a biotermékek fogyasztása erősen jövedelemfüggő, valószínűsíthető, hogy a belpiac hiányával tartósan számolnunk kell – ecsetelte az országos és a megyei biogazdálkodás helyzetét dr. Apáti Ferenc.

Nemzetközi kitekintés

A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemei docense (aki egyébként csengeri illetőségű) tartott egy kis nemzetközi kitekintést is: a világ összes ökológiai termőterülete 2014-ben meghaladta a 43 millió hektárt, melyből legnagyobb arányban (csaknem 40 százalék) Ausztrália és Óceánia részesedik, második helyen pedig Európa áll a maga 27 százalékos részarányával. Az európai kontinensen az ökológiai gazdálkodás terén kiemelkedő jelentőséggel bír az Európai Unió, ugyanis 90 százalékban az EU-hoz kapcsolódik az európai ökogazdálkodás. Az EU jelenlegi 28 tagállamában az ökológiai területek mérete meghaladja a 10 millió hektárt, az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya pedig megközelíti a mezőgazdasági terület 6 százalékát.

Az EU-28 elmúlt 10 évben produkált növekedése (60 százalék) meghaladja a világátlagot (50 százalék), és figyelemre méltó, hogy az EU-15 44 százalékos bővülése mellett a dinamikus növekedés – ennek több, mint háromszorosa (145 százalék) – az EU-13 tagállamaiban következett be.

Nem volt növekedés

– Magyarország ezen tendenciáktól messze elmarad, az ökológiai területek részaránya mindössze 2,7 százalék, a vizsgált 10 évben pedig gyakorlatilag semmilyen növekedést nem volt képes felmutatni, az ökológia területek mérete stagnál – fogalmazott lapunknak dr. Apáti Ferenc egyetemi docens, akinek a biogazdálkodással összefüggő további szakmai gondolatait lapunk következő gazdasági oldalán tesszük majd közzé.

TG