Jó példák a szomszédból: Szlovénia

Nyíregyháza - Az oktatási reform része volt a felnőttképzés rugalmas átalakítása is.

A foglalkozások kiválasztása egyenlőtlenségeket hoz létre, amit befolyásol a nem, az iskolai végzettség, a lakóhely és a családi állapot is. A foglalkozások meghatározzák a kereseti lehetőségeket, amelyek hatással vannak szinte mindenre, beleértve az egészséget, sőt az életstílust is. A felsőfokú képzésben részt vettek kereseti előnye az átalakuló társadalmakban is jelentősen emelkedik. A piacgazdaság a kereseteket differenciálja a magas iskolai és szakképzettségűek javára, az alacsony végzettségűek kárára. Az oktatás növeli az egyének humántőkéjét, ami alapja a termelékenység növelésének, ezt pedig magasabb keresetekkel ismerik el. A munkáltatók a diplomásokról feltételezik, hogy termelékenységük, kompetenciájuk, felelősségérzetük és önálló munkavégzésük rászolgál arra, hogy magasabb fizetést állapítsanak meg, nekik függetlenül az alkalmazott aktuális teljesítményétől.

Szlovénia a piaci alapú mechanizmusokat csak lassan és fokozatosan vezette be, amiben fontos szerepet kapott a munkás érdekvédelem szocialista örökségének folytatása. A privatizáció is csak lassan haladt előre. 2000-ben a magánszektor aránya még csak 65 százalék volt, ami Észtországban elérte a 75, Magyarországon pedig a 80 százalékot. Az általános kollektív szerződés szolgálta az alapját az 1991 utáni kereset-megállapításoknak is. E koordinált, intézményesített rendszerben az oktatás különböző szintjének keresetekben megjelenő hatását preferálták.

Csak fokozatosan!

A több mint kétmilliós Szlovénia Jugoszláviától 1991-ben nyerte el függetlenségét. A piacgazdasági átmenetnél a sokkterápiával szemben a fokozatosságot tartották szem előtt. Ez a módszer az országot a legsikeresebb és legvirágzóbb átmeneti gazdaságok egyikévé tette. A piaci átalakulás az ipar háttérbe szorításával és a felsőfokú végzettségűek arányának jelentős növelésével jellemezhető. Támogatták a korai nyugdíjazást, megnyitva az utat a fiatalok számára a munkaerő-piac magasabb presztí­zsű foglalkozásai előtt. A szakszervezetek erősek maradtak (az alkalmazottak 95 százaléka szakszervezeti-tag), ami fenntartotta a munkások hatékony alkuerejét (hazánkban a munkavállalók kevesebb, mint 10 százaléka szervezett dolgozó).

Az oktatási reform része volt a felnőttképzés rugalmas átalakítása, ami magába foglalta az informálisan szerzett szakismeretek és kompetenciák elismerését is. A kötelező oktatás (a 6-15 év közöttiek számára) 2000 óta 9 osztályos. Az oktatás minden szinten ingyenes. Szlovénia a legiskolázottabb országok egyike. A középiskolai oktatásban részt vevők aránya 1999-re 99 százalékra emelkedett. A felsőoktatásban ugyanez a mutató az 1999-es 55 százalékról 2007-re 85 százalékra nőtt. A lakosság idegen-nyelv ismerete meghaladja a skandináv országokét. A kereseteket a munkástanácsok testületei üzemi szinten állapítják meg. A kereseti egyenlőtlenségek főleg az üzemek között alakulnak ki, az üzemen belüliek jóval kisebbek. Szlovéniában kilenc fizetési osztályt alakítottak ki az iskolai végzettségi szint szerint. A kevesebb mint 8 osztályt végzettek kerültek az I. osztályba, míg a doktori programot elvégzők a IX.-be.

Három tényező határozta meg

A kollektív szerződés szerint a fizetést három tényező határozza meg. Az első, hogy ki melyik fizetési osztályba tartozik. A második tényező a hétvégi, éjszakai munka és a kedvezőtlen munkakörülmények (erős fizikai vagy veszélyes munka), amelyek 20 százalékkal növelhetik meg a fizetési osztályra megállapított keresetet. A harmadik a végzett teljesítmény, ami szintén 20 százalékkal emelheti meg a fizetést. Prof. Hajnal Béla

A legzöldebb országok közé tartoznak

2015-ben az állam által megállapított alapkereset 790 euró volt (Szlovénia 2007-ben csatlakozott az eurozónához, elsőként a 2004-ben az EU-taggá válók közül), amit az iskolázatlan, egyszerű munkát végzők kaptak. Fizetésük kétszer 20 százalékkal emelkedhetett, így 1107 eurót kereshettek. Az egyetemet végzettek alapfizetése 1700 eurót tett ki, amely 40 százalékos pótlékkal elérhette a 2380 eurót. Árszínvonaluk kb. 50 százalékkal magasabb, mint hazánkban.

Az ugyanolyan iskolai végzettségűek között a férfiak és a nők keresetei csaknem azonosak. Szlovéniában a nemek közötti kereset-eltérés a legkisebbek közé tartozik a világon. A magas iskolázottságra és az elhanyagolható társadalmi igazságtalanságokra és egyenlőtlenségekre vezethető vissza, hogy Szlovéniában a születéskor várható élettartam 81 év, ami hazánkban 76 év. Ljubljana, a főváros 2016-ban megkapta Európa Zöld Fővárosa címet. Szlovénia ötödikként felzárkózott környezettudatos településfejlesztése (hulladékkezelés, erdősítés stb.) eredményeként a legzöldebb országok mögé Finnország, Izland, Svédország és Hollandia után. A turisták millióit a történelmi városok, az Alpok és a mediterrán tengerpart vonzza.