A természettel együtt alkotnak

Rakamaz - Kiváló minőségű almájára ráharaptak a fogyasztók, így a felvásárló áruházlánc is.

A „Magyarország legszebb birtoka 2017” közönségdíjat elnyert Takács Jánost és családi gazdaságát a XII. Földész Fórumon a Keleti Kapu Ökotermesztők Egyesülete Elismerő Oklevéllel tüntette ki.

A rakamazi gyümölcstermesztő gazda zömmel biológiai módszerekkel műveli a kétkezi munkájának és szakmai hozzáértésének eredményeként minden korszerű feltétellel rendelkező almáskertjét.

– Harminc éve művelem ezt a szakmát és meggyőződésem, hogy a jövő a biotermesztésben keresendő. Ez egy folyamatos kihívás, állandó együttélés a biológiával, mivel biológiai módszerekkel keressük a megoldást, hogy minél kevesebb vegyszert használjunk fel – vall családját eltartó, a fogyasztói iránt felelősséggel végzett „hobbijáról” Takács János.

– A vegyszerek nyilvánvalóan károsak az élelmiszert fogyasztó emberek egészségére, így a jövő generációjára. Mi annyit tehetünk, hogy a biológiai tudásunk legjavát adva a növényeinket természetes módszerekkel próbáljuk ápolni. Ezért fontos, hogy megismerjük a kártevők életfolyamatait, s be tudjunk avatkozni, amikor arra szükség van.

Színes paletta

– Hála istennek, egyre több kiváló hatékonyságú készítmény áll rendelkezésére a biogazdáknak. Jelenleg szinte az összes rovarkártevő elleni védelmet meg tudjuk oldani biológiai módszerekkel. Például nekem nagyon tetszik, az a speciális (granulo)vírus, amely csak az almamoly állományt fertőzi, annak egyedeit úgy legyengíti, hogy bele is halnak a fertőzésbe.

Mostanra már messze földön híres a rakamazi Takácsék oktatni való kertje. A hírnevet azonban nem adják ingyen, azt hosszú évek áldozatos munkájával lehetett csak megszerezni. A szakmai körökben kivívott népszerűségnek, az elismeréseknek kézzel fogható magyarázatát adja a „szenvedelmes kertész”: – A siker „titka”, hogy én ezt az egészet hobbiként fogom fel. Az is szerencsés, hogy a családom maximálisan támogat ebben. Külön örömömre szolgál, hogy a diplomás fiam is kezdi kivenni a részét a családi vállalkozásból. A maga módján Evelin lányom is, aki joghallgatóként is kiválóan tud almát szedni – neveti el magát a büszke apa ismét komolyabbra fordítva a szót: – Persze az is lényeges, hogy Rakamaz földrajzilag kiváló helyen fekszik. Igen jó itt a föld, lüktet benne az élet. Minden adottságunk megvan tehát ahhoz, hogy a természettel együtt élve igazán jót tudjunk itt alkotni.

Derűs kilátások

– A múlt évünk jól alakult – folytatja Takács János. – Minőségi almánkkal sikerült egy áruházláncban beszállítóként megragadnunk. Igazi elismerés, amikor azt mondták, ha az idén háromszor annyi almánk lenne, azt is örömmel megvennék. Bizakodásra ad okot, hogy most is bőséges a virágzás, ami szép termést ígér.

– Májusi fagyok? Ismét hangsúlyoznom kell, igen jó helyen vagyunk. Északról a hegyek gyönyörűen körbeölelnek és védenek minket. Ugyanakkor a Tiszának meg a Morotva holtágának van egy melegítő hatása. Fagyos időszakokban az a 3–4 fok plusz nagyon sokat jelenthet az itteni termelőknek. Vannak még bevethető fagyvédelmi módszerek is, de nálam a kihúzott jégháló is képes az ültetvény mikroklímáját némileg melegebben tartani.

Vonzó csonthéjak

– Az almaterületet nem bővítem, ellenben az ültetvény golden túlsúlyos fajtaösszetételén kicsit változtatok. Úgy veszem észre, hogy a piros almafajták piacosabbak. Persze azért már volt itt bővítés is, de a több lábon állás jegyében. Telepítettem egy hektáron kajszit és szilvát, mert ezeknek csonthéjasoknak csökkenő a hazai területe, s minden bizonnyal lesz kereslet e gyümölcsök iránt.

GB