Hal nélkül is sok az élmény

Tiszabercel - Ha nincs kapás, ha nincs zsákmány, akkor is gazdagabban tér haza Száraz László a Tiszáról.

Akarva-akaratlanul is a Tisza rabjai lesznek mindazok, akik a folyó melletti településeken laknak. Szinte együtt élnek a hol lassabban, hol gyorsabban hömpölygő vízfolyammal, napra pontosan tudják, mikor árad, mikor apad, ismerik minden titkát. Tudják, miről árulkodik egy-egy csobbanás, mit rejt egy-egy bedőlt fa alatt a folyó mélye.

„Tanpálya” volt a Marót-zug

Tiszabercel azonban nem csak a Tisza miatt lehetett horgászparadicsom az elmúlt évtizedekben, várta a horgászokat a Lónyay-főcsatorna, a bányató és a Marót-zug is.

Ezek a vizek sok szép élménnyel gazdagították a Tiszabercelen született és mind a mai napig ott élő Száraz Lászlót is.

– Végigkísérte eddigi életemet a horgászat, csupán a gimnáziumi és az egyetemi évek jelentettek szünetet. A diploma megszerzése után visszakerültem a községbe, a termelőszövetkezetben lettem gépészeti vezető. Ez a beosztás feszes munkát követelt meg, kevés volt a szabadidőm, amikor azonban 1986-ban ipari-kereskedelmi főágazat-vezető lettem, már jutott idő ismét a horgászatra – elevenítette fel a régi emlékeket Száraz László. – A kedvenc vizem akkoriban a Marót-zug volt, imádtam odajárni. A patkó alakú holtág jó lehetőség volt arra, hogy megtanuljam a horgász „szakmát”, jó tanpályát jelentett, ugyanakkor remek baráti társaság is kialakult a parton. A holtágban lehetett fogni többek között pontyot, amurt, süllőt és csukát is. Sajnos, aztán egyre kevesebb lett az áradás, aszályos nyarak következtek, már nem nyújtotta azt az élményt a holtág, mint korábban, így a Tiszára kezdtem járni.

Küzdelem az amurokkal

A Tiszán csónakból szokott horgászni Száraz László. A Gávavencsellő alatti szakaszig megy le a motoros járművel, s a bedőlt fáknál süllőzik, olykor harcsázik. Évente 50-60 alkalommal száll vízre, amióta pedig nyugdíjas, hosszabb időt is el tud tölteni egy-egy horgászat alkalmával.

– Halszelettel 18-20 süllőt is fogtam 2017-ben, de sajnos, a legtöbb méreten aluli volt, így visszakerültek a folyóba. Élő hallal nem szívesen próbálkozom, mert leginkább a kis harcsák rabolnak rá. Néha megpróbálkoztam pergetéssel is, de az nem az én világom. Sokan éjszakánként szoktak amurozni, de én sikeresen megakasztottam tavaly a délelőtti órákban 8, 10 és 12 kilogrammos amurt is fűzött kukoricával. Nagy küzdő az amur, s nagyon rafinált. A csónakig könnyen eljön, de amikor észreveszi a veszélyt, megvadul, nagyon észnél kell lenni. Régebben megakasztottam egy akkora amurt, hogy nem fért bele a szákba, így nem tudtam kiemelni. Végül elszakadt a damil, elment a hal, igaz, akkor még nem sok tapasztalattal rendelkeztem.

– A legnagyobb harcsám tavaly 3,5 kilogrammos volt, kuttyogatva, fekete gilisztával fogtam. Angolnát 10-15 éve fogtam utoljára a Tiszában. Talán már nem annyira tiszta és nem annyira gyors a folyó, mint ahogy az angolna szereti.

Békesség és nyugalom

S vajon mit jelent a Tisza Száraz László számára?

– Nehéz szavakba önteni a természet szépségét. Hihetetlen, mennyi élményt ad napról napra, és szinte mindig más-más arcát mutatja mind a folyó, mind a partján lévő növényzet. Csodálatos látni a természet újjászületését is, ahogy a fák sebei begyógyulnak a jégzajlások után. A természetből áradó békesség és nyugalom feltölti az embert, imádom ezt a tájat. Ha nem fogok halat, akkor is újabb élményekkel leszek gazdagabb.

Persze, alaposan be kell osztania az idejét Száraz Lászlónak, hiszen a horgászat mellett több minden is érdekli: 71 évesen a barátokkal rendszeresen focizik, lelkes tagja továbbá a helyi ultiklubnak, és sok munkát ad számára a családi gyümölcsös is.

S bár a csónak már felkerült a Tiszáról egy száraz helyre, biztosak lehetünk abban, ha a folyó vízállása engedi, várja majd a parton a téli hónapokban a menyhalak kapását is.

KM-MML