Először gondolkozzunk kicsiben!

Nyíregyháza - A közelmúltban 26. alkalommal emlékezett meg a magyar kézművesség napjáról az Ipartestületek Országos Szövetsége. Az IPOSZ elnökét, Németh Lászlót a jeles iparosünnep emelkedettsége sem gátolta meg abban, hogy a kisvállalkozó-szektor boldogulását nehezítő, immár negyedszázada fennálló problémáiról is szóljon.

Aktuális a téma

– A magyar kézművesség, kis­ipar és a mikrovállalkozások gondjairól, szolgáltatási szükségleteiről és a támogatásának mikéntjéről ma aktuálisabb beszélni, mint valaha – kezdte a magyar kisipar érdekeit védő szövetség országos elnöke.

– Az elmúlt 27 évben a világban végbement, egyre gyorsuló gazdasági átalakulások soha nem látott mértékben vetik fel minden gazdasági egység és család számára helyzetének átértékelését és a jövő lehetséges útjainak keresését. A kis­ipari és kisvállalkozások mindig nagyon mozgékonyak és innovatívak voltak, kötődtek saját mikrokörnyezetükhöz, a helyi lakossághoz. A honfoglalás óta ott álltak a mindenkori hatalom mellett. Ha kellett, nyilakat és lószerszámot gyártottak, ha kellett, harangot vagy ágyút öntöttek, könyveket nyomtattak. Ha kellett, parlamentet, tudományos akadémiát, operaházat építettek, gépeket, autókat találtak fel és javítottak. Ott álltak a kereszténység felvételénél, és mind a mai napig a magyarság és az európai kultúra védelmezői és követői. Ennek ellenére mind a szocializmusban, mind az azóta eltelt évtizedekben kevesebb figyelmet és támogatást kaptak, mint amilyen nagyságrendet a gazdaságban képviselnek és amilyen fontossággal egy hosszú távú magyar gazdaság kialakításánál szerepet játszanak – fogalmazott az elnök. Hozzátette: ezért is rendkívül aktuális a kis­ipar és a mikrovállalkozások valós helyzetét és a jövőjének kihívásait napirenden tartani.

Növelné a stabilitást

– Véleményünk szerint a magyar gazdaság stabilitását hosszú távon messzemenően növelné, ha a családi és mikrovállalkozások több támogatást kapnának, a források kisvállalkozásokhoz eljuttatásában nagyobb szerephez juthatnának, a kamarák mellett a vállalkozások önkéntesen létrehozott szervezetei. Sok adóintézkedés könnyítette a kisvállalkozások helyzetét, de sok olyan szabályozás születik, amely a globalizáció elvárásait követve figyelmen kívül hagyja az európai kisvállalkozói törvény fő jelmondatát: „gondolkozz először kicsiben!”. Ezek az előírások nehéz helyzetbe hozzák a jelentős foglalkoztató kisvállalkozásokat. Néha olyan lobbiszándék is kikandikál mögülük, amely a kisvállalkozásokra akarja tolni a termelés és szolgáltatás teljes felelősségét vagy megszűnésük előidézésével abban reménykedik, hogy a nagyvállalatok szakember-utánpótlását ezzel oldja meg – emelte ki Németh László. Az IPOSZ elnöke beszélt arról is, hogy a szervezet tisztában van azzal, az informatikai társadalom kihívásainak a kisvállalkozásoknak is eleget kell tenniük. De azzal is tisztában van, hogy az automatizálódó nagyipar nem teremt több munkahelyet, képtelen lesz a magyar társadalom szolgáltatásigényeit önmagában lefedni.

A társadalmi béke érdekében

– Szükség van tehát a kisvállalkozásokra, hiszen minden modern eszközt meg kell javítani, minden egyéni igényt meg kell próbálni kielégíteni a társadalmi béke érdekében. A nagyvállalatok nem tudnak létezni precízen dolgozó, megfelelő szaktudással rendelkező kisvállalkozás nélkül, és a kisvállalkozások sem tudnak létezni a nagyvállalatok nélkül, amelyek a csúcstechnológiát először megjelenítik és beszállítási lehetőségeket teremtenek. Több szakmai párbeszédre van szükség a gazdaságban, a társadalomban. A magyar kis­ipar nem szigetelődhet el sem a kistérségekben, sem megyei, sem pedig országos szinten – szögezte le Németh László.

KM-GB

Megoldásért kiáltanak

A kérdések, amelyekre válaszokat keres az európai kézműipar, szinte minden országban azonosak:

az országszerte egyre növekvő szakemberhiány a kisvállalkozásoknál is; az iparos szakmákat tanulni akaró fiatalok arányának csökkenése; a gyakorlati képzőhelyek hiánya, illetve útkeresés, hogy lehet jobban ösztönözni a kisvállalkozásokat nagyobb részvételre a tanulótartásban; a vállalatok utódlásának egyre sürgetőbb gondja; megoldások keresése, hogyan lehet a pályaorientációba jobban bekapcsolni a valós gazdaságban tevékenykedő kisvállalkozásokat; a technológiai innovációhoz és a digitalizációhoz szükséges szakmai ismeretek átadásának útja a kisebb vállalkozások számára; a migráció szerepének megítélése a szakemberhiány csökkentésében.