Betáncolt Nagyecsed a kulturális örökségbe

Nagyecsed, Debrecen - Nagyecsed polgármestere pénteken vehette át az elismerő oklevelet.

Keretbe foglalták a nagyecsedi táncosok a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat országos megnyitóját, amelyet az elmúlt pénteken rendeztek meg Debrecenben, a református kollégium dísztermében. A vendégek számára azért is maradtak felejthetetlenek a zárópillanatok, mert a Rákóczi Kovács Gusztáv Hagyományőrző Együttes és a Gyöngyszemek táncegyüttes tagjai a Bódi Família és a debreceni Szeredás együttes közös muzsikálása mellett megtáncoltattak mindenkit.

S hogy miért kapott ilyen kiemelkedő figyelmet ezen a rendezvényen a nagyecsedi tánc? Azért, mert a nagyecsedi magyar és cigány tánchagyományok, a höveji csipkevarrás élő hagyománya, valamint a Gandhi-intézmény került fel az idén a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

Szorosabb együttélés

A Felső-Tisza-vidék az 1950-es évektől került a magyar táncfolklorisztikai kutatások fókuszába, amelynek következtében Nagyecsed a magyar néptáncmozgalom egyik legismertebb táncos településévé vált. A gazdag motívumkészlettel rendelkező, archaikus elemeket is őrző, országosan ismert nagyecsedi táncok fejlődését nagymértékben befolyásolta a cigányok tánckultúrája.

A táncnak köszönhetően a cigányság és a magyarság együttélése szorosabbá vált, közös nyelvként a tánc szolgált. A cigány és a magyar táncok a mai napig hatnak egymásra.

A nagyecsedi közösség a magyar verbunk, a lassú és friss csárdás, a cigány szóló, a páros szóló, a botoló és a cigány csárdás tánchagyományát élteti tovább.

A rangos elismerésről szóló oklevelet Kovács Lajos, Nagyecsed polgármestere vette át az ünnepségen.

– Nagy megtiszteltetés valamennyi nagyecsedi táncosnak és a városnak ez az elismerés. A megbecsülés az elődeinknek is szól, akik ránk hagyományozták mindezeket az értékeket – mondta el érdeklődésünkre Tóth Miklós, a Rákóczi Kovács Gusztáv Hagyományőrző Együttes vezetője.

MTI, KM