Rendszerváltás az építésügyben

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A szabályozás lehetővé teszi, hogy a közösségek hatékonyan óvják meg és fejlesszék a környezeti kultúrájukat.

A településképi arculati kézikönyvek a lakosság bevonásával készülnek, feltárják és bemutatják a településeken belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, javaslatot tesznek a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.

Augusztus 17-e volt a javaslattételi, véleményezési határideje Nyíregyháza települési arculati kézikönyvének, amelyen most már az utolsó simításokat végzik a szakemberek.

– Minden nyíregyházinak készítjük a kézikönyvet. Az a cél, hogy esztétikusabbá, emberibbé, hangulatosabbá tudjuk alakítani a környezetünket – mondta Veres István. – Tizenkét területre osztottuk be a várost; kollégáim több ezer fényképet készítettek és válogattak át, így területenként a jó példák ösztönző erejével mutathatjuk meg az építtetőknek, tervezőknek, hogyan járjanak el a környezet kialakításánál – tette hozzá a megyeszékhely főépítésze.

Megőrzik az arculatot

Ibrányban is gőzerővel dolgoznak az arculati kézikönyv elkészítésén – tudtuk meg a város polgármesterétől, Berencsi Bélától, aki elmondta lapunknak, hogy 90 százalékban már össze is állt a dokumentáció.

– A kész anyagot még nem kaptuk meg, de a várostervezőnk előtt már csaknem teljesen összeállt a kép. A dokumentációt Végh József nyíregyházi irodája készíti el, ugyanis évek óta ők látják el a városunk főépítészi teendőit. Az évtizedek során kialakult településszerkezethez nem kívántunk hozzányúlni, jelentős változásra a korábbi évek szabályozásához képest nem kell számítani. Az előző régiós főépítész is felhívta a figyelmünket korábban, hogy érdemes megőrizni Ibrány keskeny utcákkal jellemezhető arculatát.

– Minderre azért volt szükség, hogy valamiféle rendszer legyen a településfejlesztésben, a jogalkotó nyilván azt szerette volna, hogy inkább a vidékre, a kisvárosokra, a kisebb településekre jellemző arculat váljék irányadóvá. Korábban nagy divatja volt a lapos tetős, emeletes épületeknek, a városokban egész körzeteket alakítottak ki ilyen módon, s ezt is szerették volna visszaszorítani – mondott példát is a településvezető.

Zárásképpen hozzátette, hogy a Belügyminisztérium egymillió forintos költségvetési támogatást adott a kézikönyv elkészítéséhez, s mivel sikerült a tervezővállalattal is jó megállapodást kötniük, csak elhanyagolható mértékben kerül majd többe az elvégzett munka a településnek.

– Az építész- és mérnökszakmák miniszterelnökséghez tartozó helyettes államtitkársága, valamint a szakma évek óta foglalkozik az építésügyi bürokrácia csökkentésének lehetőségeivel. Ez az intézkedési tervben tizenhét témakört ölel fel. Ezek egyike a TAK, azaz a települési arculati kézikönyv, melyet jó ötletnek tartok – fogalmazott Végh József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Építész Kamara elnöke.

– Amikor a közelmúltban a Magyar Építész Kamara megyei vezetőit a Parlamentben fogadta Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, Csepreghy Nándor államtitkár és Füleky Zsolt helyettes államtitkár, természetesen egyebek mellett a kézikönyv is szóba került. Ennek van egy kötött tematikája: polgármesteri köszöntő, bevezető, a település örökségének bemutatása, a helység struktúrája, és utána következnek az ajánlások a jó példákkal. A TAK-ban szereplő vázlat után készül el a településképi rendelet.

Pozitív újítás

– Mivel közeleg az októberi határidő, és korántsem minden település látott hozzá a kézikönyv elkészíttetéséhez, az időpontot alighanem kitolják az év végéig. Mindenképpen pozitív a kicsengése ennek az újításnak, hiszen átfogó képet kaphatunk az ország településeinek jelenlegi és tervezhető ­arculatáról – mondta végezetül Végh József.

Rendeletek, szabályzatok összevonása

A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága a közelmúltban Nyíregyházán tartott továbbképzést Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar településvezetőinek, főépítészeinek és az építészkamarák tagjainak a településkép védelméről szóló törvény végrehajtásával kapcsolatban. Dr. Polgári András, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal főigazgatója megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy közös érdekünk a magyar települések jellegzetes és értékes építészeti, arculati értékeinek megóvása.

Kótai Csaba, a kormányhivatal állami főépítésze kiemelte: a „Korszerű építésügy – minőségi építészet” jelmondat érvényesítése érdekében a törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzat egy helyi jogszabályban határozza meg mindazon követelményeket, amelyeket a településkép védelme érdekében támasztani kíván. Ezzel öt önálló – sokszor nehezen alkalmazható – önkormányzati rendelet és a helyi építési szabályzat vonatkozó rendelkezései kerülhetnek egy rendeletbe – olvasható a kormányhivatal honlapján.

KM