Egy megnyugtató hang a vonal másik oldalán

Nyíregyháza - A telefonhívások alig 23 százaléka igényel tényleges beavatkozást.

A 112-es központi segélyhívó operátorának mulasztása miatt a Pest megyei Tóalmás helyett a Nógrád megyei Tolmácsra indultak el a tűzoltók és mentők július 4-én egy traktorbalesethez. A téves helyszín miatt először Vácról és Rétságról indultak el a tűzoltók, majd a címpontosítás után riasztották a nagykátai hivatásos és a tóalmási önkéntes szerveket, a férfi életét azonban nem tudták megmenteni. Az ügy apropóján megkerestük az Országos Rendőr-Főkapitányság kommunikációs szolgálatát, hogy kiderítsük, miként működnek a hívásfogadó központok.

Megtudtuk: az országban két helyen, Szombathelyen és Miskolcon összesen 491 operátor dolgozik több műszakos munkarendben. A telefonokat a hívásfogadó rendszer segítségével kezelik, amely alkalmas a segélykérő vonalon érkező bejelentések, jelzések rögzítésére és továbbítására, valamint a hívó földrajzi helyzetének behatárolására. Az operátor képes a rendelkezésre álló információkat azonnal megosztani az illetékes készenléti szervekkel.

A központosított rendszer azzal a céllal jött létre, hogy az EU más tagállamaihoz hasonlóan Magyarországon is hatékonyabbá váljon a 112-es európai segélyhívószám mögött meghúzódó segítségnyújtás. Az átfogó infokommunikációs rendszer lehetővé teszi a készenléti szervek együttműködési folyamatainak korszerűsítését: valós idejű adat- és hangkapcsolatot biztosít az érintettek között.

Miskolcon és Szombathelyen segélykérések előszűrését biztosító hívásfogadó központokat alakítottak ki, amelyek tehermentesítik a tevékenységirányítókat azzal, hogy csak olyan eseményeket adnak, amelyek tényleges beavatkozást, intézkedést igényelnek. Ez a hívások 22,8 százaléka.

Kérdezési protokoll szerint

Az operátorok térképen követik a hívás, illetve a bejelentés földrajzi adatait – amelyet a rendszer automatikus helymeghatározással támogat –, és azonnal rögzítik a telefonáló adatait, valamint az esemény helyszínére vonatkozó információkat. Előre meghatározott kérdezési protokoll mentén haladva gyűjtik a tudnivalókat, és a rendszer támogatásával döntenek arról, melyik készenléti szerv megyei tevékenységirányítását vonják be. Ezután az adatlapok az éppen szabad tevékenységirányítóhoz kerülnek, aki a számítógépes térképet követve látja, hogy a helyszínhez mely járműveik vannak a legközelebb.

Konferenciabeszélgetés vészhelyzetben

A központba érkező hívásokat az operátorok minden esetben tíz másodpercen belül fogadják. A bejelentés értékelését követően a beavatkozáshoz szükséges információkat a diszpécser az elektronikus adatlapon rögzíti, továbbítja, és az esemény jellegétől függően élőhangot is kapcsol.

Az adatlapátadási idő a hívásfogadó központok és a rendőrség tevékenység-irányítási csomópontjai között január 1-je és június 30-a között átlagosan 4 perc 9 másodperc volt. Azonnali intézkedést igénylő esetben a hívást jellemzően 25–40 másodpercen belül átkapcsolják. Vészhelyzet esetén az operátor az adatlap küldése előtt konferenciabeszélgetésbe kapcsolja valamennyi illetékes készenléti szerv ügyeletesét, valamint a bejelentőt.

KM