2017.07.07. 10:45
A Tisza történelem és irodalom is
Szabolcs-Szatmár-Bereg - Lónyay Menyhért elégedetten strázsál a régi birtok előtt.
Szabolcs-Szatmár-Bereg - Lónyay Menyhért elégedetten strázsál a régi birtok előtt.
Ezekben a nyári napokban hova is invitálnánk a kirándulni vágyókat, mint a Tisza mellé. Utunk során megtapasztalhatjuk: a folyó nem csupán természeti csoda, hanem történelem és irodalom is.
Először Tiszabercelre tartunk. Itt látta meg a napvilágot a jeles író és gondolkodó, a magyar felvilágosodás egyik vezére, Bessenyei György. Testőr volt, író, filozófus, akiért állítólag Mária Terézia is rajongott. Az emlékét tisztelő utókor nemcsak a kúriához vezető utat hozta rendbe, de az emlékházat is, ahol megújult a kiállítás. Bessenyei – némi túlzással – magát a szülőházat is megörökítette a Tariménes utazásaiban. Az udvari ablakok melletti falra függesztett márványtábla a Bessenyei Kör jóvoltából 1923 óta hirdeti a nagy költő emlékét. Tiszabercel a Bessenyeiek földje. A lexikonok még két Bessenyeit tartanak számon: Bessenyei Anna (1743–1859) gávai költőnőt, aki megélte az 1848-as szabadságharcot és Bessenyei Sándort (1743–1809), aki a fivéréhez hasonlóan a testőrségnél szolgált. Verseket írt, és lefordította Milton elveszett paradicsom című művét franciából. A múzeumi mustra után sétáljunk ki a szabadba, a közeli erdő felé, amely „oly sokféle hangokkal zendül”.
Világszenzáció Tuzséron
Fényeslitke, Komoró, Tuzsér: ha álmomból felébresztenek, akkor is kívülről tudom sorolni az ottani vasútállomásokat. Gyermekkorom emlékezetes nyári élményei közé tartozott, ha Kisvárdáról Tuzsérra látogattunk. Itt található a Tiszántúl egyetlen épen maradt freskókkal díszített barokk kastélya. Csodáljuk hát meg! Hajdan szép napokat látott a kastély, nagy társasági élettel. A kastélyt Lónyay János óbester, Mária Terézia testőrtisztje építtette. A szép épület ragyog a nyári fényben. A park előtt mellszobor: Lónyay Menyhért most boldogan és elégedetten strázsál a régi birtok előtt.
A szép napok mellett megesett itt néhány csúnya ügy is. Az egyiket Katona Béla irodalomtörténész mesélte. A hipnotizáláshoz értő Neukomm Ferenc mint kútfúró került Tuzsérra, ahol megismerkedett Salamon Tódor földbirtokossal, akinek a tuzséri kastélyában gyakran vendégeskedtek hipnotizőrök. Neukomm felfedezte, hogy a földbirtokos lánya, Salamon Ella alkalmas médium: többször is elaltatta nagyobb társaság előtt, s hipnotikus álmában hihetetlennek látszó eredményeket produkált vele. Egyik alkalommal Neukomm azt szuggerálta a lánynak, hogy a közeli grófi kastélyban van. A lány sorra elmondta, hogy mit látott. Többek között azt is, hogy épp egy betörő jár az épületben – útmutatásai alapján meg is találták az ellopott holmikat.
Ilyen előzmények után került sor a nagy szenzációt keltő hipnózistragédiára. Neukomm 1894-ben a tuzséri kastélyban hipnotizálta Ellát, aki hirtelen egy nagyot sikoltott, és élettelenül rogyott össze. A társaságban orvos is volt, de már nem tudott a lányon segíteni. A világszenzációvá lett tragikus esemény hallatán a pályakezdő Krúdy Gyula azonnal Tuzsérra utazott, és napokon át onnan küldte tudósításait a fővárosi lapok számára.
- Bodnár István -