Tévhit, hogy a jégágyú képes befolyásolni egy zivatarfelhő mozgását

Csenger – Egy átlagos zivatarfelhő átmérője 10 kilométer, amelyben több százezer tonna víz van. A jégágyú révén keltett légörvényekkel egy ilyen felhőnek a mozgási irányát és a sebességét képtelenség befolyásolni – cáfolta lapunknak az időnként fel-felröppenő mendemondát dr. Apáti Ferenc. A csengeri származású, a Debreceni Egyetemen tanító docens szerint az elmúlt évek keserű tapasztalata, hogy a jégesők egyre nagyobb gyakorisággal és egyre nagyobb kárt okoznak a mezőgazdaságban, de a civil vagyont sem kímélik.

– A jégesők a legnagyobb kárt a zöldség-, gyümölcs- vagy szőlőtermesztésben okozzák. Egy ültetvényben egy súlyos jégverés akár két év termését is elviheti. És ez még nem minden: a meteorológusok szerint hosszabb távon a jégesők növekvő gyakoriságával kell számolnunk – fogalmazott a szakember, majd hozzátette: ma már több Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei agrárvállalkozás alkalmaz jégvédelmi technológiát az ültetvényeik megóvására. A védekezés egyik típusa a jégháló, ami gyakorlatilag teljes védelmet jelent, viszont 5 milliós hektáronkénti bekerülésével rendkívül drága. A másik a jégvédő ágyú, ami ugyan nem garantál tökéletes biztonságot, viszont megfizethető – közölte dr. Apáti Ferenc.

– A jéghálón és a jégágyún kívül számon tartunk még úgynevezett térségi jégeső-elhárító módszereket, mint az ezüst-jodidra alapozó talajgenerátoros módszer, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kíván országos méretűvé kiépíteni – tájékoztatta lapunkat az egyetemi docens.

Pályázatot adtak be

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kész megoldással rendelkezik a jégkárok mérséklésére: pályázatot nyújtottak be 1,8 milliárd forint értékben egy országos lefedettségű elhárítórendszer kiépítésére, amely talajgenerátorokra épül, szám szerint 984-re. Ebből 200 automata, a többit úgy telepítik gazdákhoz, hogy ügyeletet is kérnek tőlük egy bizonyos összegű havi juttatás fejében: ha az Országos Meteorológiai Szolgálattól jön a telefon, bekapcsolják a berendezést órákkal a felhő megérkezése előtt. Ezüst-jodidot párologtatnak majd ki, ennek nincs természetet vagy egészséget károsító hatása – tájékoztatta lapunkat Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. Szerinte ez a projekt óriási előrelépés lehet a termésbiztonságra nézve, a sok fejtörést okozó jégesőket elvileg már mérsékelheti is a rendszer. Egy forintnyi védekezési költséggel mintegy 33 forintnyi termelési érték védhető meg, így számolnak a kamaránál, s persze a vagyonbiztonságra, autók, házak védelmére is hatással lehet az elhárítórendszer.

– Százszázalékos biztonság nyilván nincs, de a lehulló jégdarabkák mérete alaposan csökkenthető – tette hozzá Rácz Imre, aki azt szorgalmazza az országos elnökségben, hogy a hatékonyság érdekében egy határon átnyúló együttműködés és pályázat keretében Romániával és Ukrajnával összedolgozva alakítsák ki a jégvédelmi rendszert.

KM-TG