„Szeme” lesz most a jó meggynek

Nyíregyháza - Reális információk, előrejelzés segíti a piaci szereplők döntéseit.

– Az átlagosnál jóval alacsonyabb lesz az európai meggytermés, keresleti piac várható – olvasható a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az Alma Terméktanács (ÉKASZ) hétfőn kiadott elemzésében.

Terméskilátások

Az európai termést jelentős fagykárok érték az április második felében beköszöntő rendkívüli hidegfront utáni erőtejes lehűlések miatt, melyek pont a legérzékenyebb virágzás, a kis gyümölcs fe­nológiai fázisban érték a meggyet. Lengyelországban átlagosan 40–50 százalék körülire becsülik a termésveszteség mértékét. Szerbiában nagyon mozaikos kép mellett is 20–30 százalékkal alacsonyabb termésre lehet számítani. A már nem nagy volument képviselő Németországban 30–40 százalékos mértékű a fagykár. Így hát a három legnagyobb versenytárs 250–300 ezer tonnás együttes termésének 30–40 százaléka kiesik az európai piacról.

– Hazánkban ennél valamivel jobb a helyzet – állítja dr. Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem docense, a FruitVeb alelnöke. – A sokéves átlag alatti, 60–65 ezer tonnás termést várunk, jóllehet, kedvező időjárás esetén közelíthettük volna a 90 ezer tonna körüli rekordterméshez. Termőtájanként és termesztőkörzetenként nagyon eltérő a kép. Jó, illetve nagyon jó termést remélünk az Érdi bőtermő fajtától, ami a hazai meggytermés mintegy 20 százalékát adja. Az átlagosnál gyengébb azonban a termés a későbbi érésű főfajtáknál (Kántorjánosi, Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő), melyek mintegy 50–60 százalékkal részesednek a hazai termésből.

– A Dunántúlon, valamint Közép- és Dél-Magyarországon átlagos terméssel számolunk, az északi, észak-keleti régiókban az említett főfajtákból a közepesnél 20-30 százalékkal gyengébb a termés a nagy területi szórás és mozaikosság mellett. Jelentős minőségi károkról ezidáig nincs szó, a termésminőség összességében eddig jónak ígérkezik.

Kereslet-kínálat

Az elmúlt 10 évben nettó 60 és 240 forint között mozgott a feldolgozóipari alapanyagnak szánt meggy kilónkénti éves termelői átlagára, ez a piacon kialakult „szokásos” árintervallumnak tekinthető. A kereslet-kínálati viszonyok alapján jelenleg nagy valószínűséggel az feltételezhető, hogy az idei termelői árak inkább ennek az ártartománynak a felső harmadában fognak mozogni. Ezt alapvetően a következő főbb okokkal magyarázzuk: a számunkra mérvadó európai meggypiacon 30–40 százalékos a terméskiesés mértéke. Így valószínűsíthetően keresleti piaccal lehet számolni a hazai terméstől részben függetlenül is.

Az európai cseresznyetermést ért, a meggynél is jelentősebb mértékű terméskiesés erősítheti a keresletet a friss piaci meggy iránt, mely így részben a cseresznye helyettesítő termékévé válhat, és elhagyhatja a feldolgozóipari piacokat.

Ezt csak kis részben ellensúlyozza, hogy még mindig nyomja a piacot a 2014-ben fölhalmozott, állami támogatással gyártott, döntően gyenge minőségű és olcsó meggybefőttkészlet.

– Bizonytalanságot okoz az előrejelzésben, hogy ezidáig egyetlen, a piaci szereplők között köttetett szerződésről sincs tudomásunk, így pár nappal a szezonkezdet előtt nincs kialakult piaci nyitóár sem. A mennyiségi prognózist még kis mértékben felfelé és lefelé is korrigálhatja, ha a következő egy hónapban lesz számottevő aszály-, csapadék- vagy jégkár, avagy az esetleges jó csapadékellátottságot egy átlag feletti gyümölcsméret-növekedés követ – vélekedik a FruitVeb alelnöke, dr. Apáti Ferenc.

Kevesebb befőtt készült

Magyarországon már most érzékelhető a lengyel, a szerb és román kereslet. A következő egy-két hétben dől el, milyen lesz ezeknek a húzó hatása.

Konkrét statisztikai adatok hiányában is feltételezhető, hogy nincsenek – más évekből a piacot kínálati oldalról nyomasztó – jelentős felhalmozott és eladatlan konzerv­ipari készletek, ugyanis 2016-ban időjárási, 2015-ben pedig piaci okokból az átlagosnál jóval kevesebb befőttet gyártott a konzervipar.

KM-GB