Logika és anyanyelv találkozott

Kisvárda - Matematikatagozatosként lett a Szép Magyar Beszéd verseny egyik legjobbja.

Kiváló eredményt ért el a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium 11. osztályos diákja: Szabados Attila a győri Szép Magyar Beszéd országos versenyről Kazinczy-emlékéremmel tért haza. A fiatalember szerint a beszéd már az első szó kimondásától életünk meghatározó részét képezi; természetesen ez vele sem volt másképp.

– Mindazoknak, akik valaha szavalni, prózát vagy szöveget mondani, illetve beszélni tanítottak, hálás vagyok. Különösen azért, mert matematikatagozatos vagyok, de az anyanyelv iránti elköteleződés csodásan össze tudott kapcsolódni a tényszerű és logikus gondolkodással. Mivel már négy éve is részese lehettem a Kazinczy Ferenc Szép Magyar Beszéd országos versenyének (akkor még általános iskolásként), a megmérettetés nem volt teljesen ismeretlen, bár most a felkészülés hosszabb, nehezebb és komplexebb volt. Tudatosan egy éve készültünk tanárnőmmel, Deák-Takács Szilviával, de már a bejutást is komoly válogatás előzi meg: az iskolai és a megyei fordulóból is csak a két legjobb mehet a döntőre.

A felkészülés közben minden lehetőséget megragadtam: szavalóversenyekre jártam, konferáltam, könyvbemutatón olvastam fel, néha magam írtam a felolvasandó, elmondandó szöveget, amire gyakran kaptam lehetőséget az iskolámtól – a gimnázium légköre erős szellemi alapot jelentett. A feladatok és a tanulnivalók sora fokozatosan gyarapodott, csakúgy, mint a beszédről és a szövegtolmácsolásról alkotott képem. Mi, versenyzők megpróbálunk gondolatokat átadni a hallgatóságnak és a zsűrinek, olvasva; tehát nem szavalunk, nem prózát mondunk, nem mesélünk és nem énekelünk, hanem megkíséreljük a szöveg értelmező, értető és értelmes megszólaltatását, azaz az értelmes beszédet, magyarul.

Sorsdöntő három perc

– A döntő egyik legnagyobb kihívást jelentő eleme az írásbeli forduló, ami nagy nyelvi jártasságot igényel. Ennek a begyakorlása nehéz, főleg akkor, ha mindezt tőlünk (diákoktól) távol álló, adott esetben régi, mély gondolatvilágú sorokkal kell elvégeznünk, kiegészítve a szünetek és más nyelvi elemek jelölésével. Számos szöveget felolvastam, különböző stílusúakat, végül Babits Mihály gondolatai mellett tettük le a voksot. Ez a szöveg volt az, amelynek soraival (majdnem) teljesen azonosulni tudtam. A verseny harmadik eleme egy ismeretlen kötelező szöveg tolmácsolása volt, itt igazán nyugodtnak, mondhatni profi szereplőnek kellett lenni, hogy úgy tolmácsoljuk a szöveg egészét, ahogyan az egy ilyen versenyen elvárás. Úgy gondolom, döntő 3 perc volt, mert jól tudtam teljesíteni.

– A tanárnőmnek, Deák-Takács Szilviának köszönhetően minden adott volt ahhoz, hogy sikeres legyek. Nagyon hamar felfedezte, hogy ez a verseny illik hozzám, már a 9. évfolyamon biztatott és türelemre intett, hogy be fog érni a sok munka – végig hitt bennem, ezért hálás vagyok neki. A díjkiosztó ünnepség pompája sorsfordító lett számomra, a remek versenytársak és a szakma legnagyobbjai jelenlétében megtisztelő volt átvenni a Kazinczy-emlékérmet – mondja Attila .

KM