Láthatatlan ezermilliárdok

A rendszerváltozás idején és az azt követő években a jogszabályok hiánya, a gyors meggazdagodás lehetősége és az emberek nem túl magas erkölcsi színvonala miatt a rejtett gazdaság robbanásszerűen terjedt el hazánkban. Hajnal Béla írása.

A különböző elnevezések, mint rejtett, fekete, árnyék, informális, sőt földalatti gazdaság arra utal, hogy többnyire valamilyen illegális, etikailag negatívan megítélt tevékenységről van szó. A rejtett gazdaság illegális tevékenységekből (prostitúció, kábítószer-forgalmazás, kikövetelt hálapénz, csempészet stb.), a fekete- és szürkefoglalkoztatásból, a be nem jelentett tevékenységekből, adócsalásból és az adózás kijátszásából áll. A korrupció és a védelmi pénzek szedése általános értelemben véve nem értéktermelő folyamat, így nem része a rejtett gazdaságnak. Bizonyos becslésekben a rejtett gazdaság részének tekintik a korrupciót is, noha nem termelésről, csak a gazdasági szereplők közötti jövedelemátcsoportosításról van szó.

Feketefoglalkoztatás esetén a munkavállalónak nincs bejelentett munkaviszonya, a fizetésének teljes összegét feketén kapja meg. Szürkefoglalkoztatásban a munkavállalót bejelentett munkaviszonnyal alkalmazzák, de fizetésének csak egy része után fizetnek adót és járulékot, a másik részét feketén kapja meg. Évekkel ezelőtt úgy becsülték, hogy a munkavállalók 7 százaléka nem volt bejelentve és 8 százaléka fizetésének egy részét zsebbe kapta meg. Ilyenkor nyugdíjalapot képező jövedelem nincs, vagy csak részleges. E sajátos foglalkoztatási forma félmillió főt meghaladó tömeget érinthet. Egy kutatás szerint a bércsökkenést célzó „módszerek” megoszlása: minimálbéres foglalkoztatás 49, részmunkaidős 17, próbaidős 13, munkavállalói helyett vállalkozóként való foglalkoztatás 21 százalék.

A rejtett gazdaságra vonatkozó becslékek nagyon eltérőek. A Kék Szalag Bizottság szerint 1992-ben ennek mértéke Magyarországon elérhette a GDP 35 százalékát is. Utána ez az arány 2007–2008-ra 18-20 százalékra csökkent, de az ekkor kirobbant pénzügyi válság hatására újra 25 százalékra kúszott fel. Egy német szerzőhármas közelmúltban megjelent tanulmánya szerint hazánkban a rejtett gazdaság mértéke (ha lassan is, de) folyamatosan csökken (2003: 25,0; 2007: 23,7; 2014: 21,6 százalék). Az EU-28-ak között a rangsorban a 17.-ek vagyunk, legfehérebb az osztrák, a luxemburgi, a holland és a brit gazdaság, mindegyik 10 százalék alatti rejtett gazdasági aránnyal, míg a legfeketébb (csökkenő arányban) a bolgár, a román, a horvát, a litván és az észt gazdaság, mindegyik meghaladva a 27 százalékos arányt. A rejtett gazdaság visszaszorítására számos módszer létezik (pl. a készpénzállomány csökkentése, az áfa mérséklése, a szigorúbb ellenőrzés, az átláthatóság növelése, a külföldi jó tapasztalatok átvétele, a nemzetközi együttműködés fokozása, az adómorál erősítése és a fogyasztói tudatformálás). Ezt szolgálta a pénztárgépek adóhivatali bekötése és a vállalkozások közötti készpénzforgalom csökkentése is. Az Elektronikus Közúti Árumozgásokat Ellenőrző Rendszerrel nyomon követhetővé vált az áruk valós útja, és ezáltal megelőzhetővé váltak a közúti fuvarozással és áruforgalommal kapcsolatos áfacsalások is.

Magyarországon 2016-ban a hivatalos GDP kerekítve 35 ezer milliárd forint volt, melybe beleszámolták a rejtett gazdaság több mint egyharmadát ( mintegy 2,5 ezer milliárd forintot), de ennek az összegnek nincs adóbevételt jelentő vonzata. További 4,5 ezer milliárd forintra becsülhető a rejtett gazdaság által létrehozott jövedelem, amit a GDP nem tartalmaz. 7 ezer milliárd forint közterhe teljesen elkerüli az állami költségvetést, ami kerekítve 3,5 ezer milliárd forintnak felel meg. Ez az összeg éppen annyi, amennyit a 2 millió öregségi nyugdíjas, a majdnem 700 ezer főre tehető egyéb nyugdíjas, ellátásban, járulékban és egyéb járandóságban részesülők számára egy évben kifizetnek. Az adóelkerüléssel extrajövedelmet élvezők mellett azonban sok vállalkozás (foglalkoztatottjaival együtt) csak úgy tud életben maradni, ha adómegtakarító technikákat alkalmaz. A törvényesen adózó cégek viszont így versenyhátrányba kerülnek a nem vagy alig adózókkal szemben, ami konzerválja a termelési feltételeket és megakadályozza a technológiai fejlődést. Az illegális tevékenységek, amelyek 6–7 százalékát teszik ki a rejtett gazdaságnak földrajzilag szóródnak (pl. a prostitúció leginkább a fővárost, a kábítószer-kereskedelem az M1 és M5 autópályák melletti településeket, a csempészet főleg a keleti határ menti megyéket érinti). Egy 25 évvel ezelőtti írás mondanivalója ma is aktuális. Az idén 95 éves neves közgazdász, Kopátsy Sándor akkor azt írta: Így is működik az ország, és szerencsére nem is rosszul, de miként működhetne, ha mindenki a törvényes utat járná.

A szerző a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Debreceni Egyetem professzora.

- Hajnal Béla -