Népességrobbanás a határszélen

Barabás, Lónya - „Sokan csak házat jönnek át venni, olyan kocsikkal, hogy pislogunk”.

Első utunk Barabásra vezetett. Több helyi lakostól is megkérdeztük, szerintük mi az oka annak, hogy öt év alatt majdnem háromszázzal nőtt a településen bejelentett lakcímmel rendelkezők száma. Véleménye mindenkinek volt, azonban amikor megtudták, hogy egy hús-vér újságíróval állnak szemben, nyomban kijelentették: teljes nevüket nem írhatjuk le a cikkben.

Jönnek, megveszik a lepukkant portákat, majd felújítják. Ez javít az összképen.

Daróczi Gábor

– Nézze azt a fehérre meszelt falú házat, oda csengessen be, ott talán szerencsével jár – javasolta a 64 éves József, aki épp a gyümölcsfáit metszette. És igaza lett, Demeter Istvánné nem rejtette véka alá véleményét. A 63. születésnapját a minap ünneplő barabási asszony úgy véli, sokan csak a nyugdíj miatt igényelték meg a kettős állampolgárságot, a gyakorlatban azonban nem laknak a településen, maradtak otthon, Kárpátalján.

– Ez a legfőbb oka annak, hogy robbanásszerűen emelkedett a lakosságszám – mondta a rokkantsági ellátásban részesülő Demeter Istvánné, majd hozzátette: vannak olyanok, akik, miután megszerezték a magyar papírokat, továbbállnak nyugatra, esetleg Szlovákia vagy Csehország felé veszik az irányt.

A pozitív oldal felé

Daróczi Gáborral, Barabás polgármesterével személyesen szerettünk volna beszélni, ő azonban ottjártunkkor nem tartózkodott a hivatal épületében, így csak telefonon tudtuk szóra bírni. A településvezető vegyes érzelmekkel közelít a népességrobbanáshoz, de mint kiemelte, a mérleg nyelve inkább a pozitív oldal felé billen.

– Az nem igen titok, hogy a kettős állampolgárság bevezetése óta nő folyamatosan a lakosságszám, azelőtt ugyanis szépen lassan fogyatkoztunk. 2011 óta sokan települtek át hozzánk Kárpátaljáról, s vették meg az üresen maradt ingatlanokat, azokat, melyek tulajdonosai sajnos meghaltak – mondta Daróczi Gábor, aki maga is Barabáson nőtt fel, majd dolgozott cégvezetőként, lett önkormányzati képviselő, később alpolgármester, most pedig második ciklusát tölti polgármesterként.

– Jönnek, megveszik a lepukkant portákat, majd felújítják. Ez a település összképén sokat javít – közölte a polgármester, aki szerint az ukrán–orosz konfliktus, azaz a puskaporos keleti helyzet is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy sokan Magyarországra költöznek.

– Attól félnek, hogy előbb vagy utóbb besorozzák őket – tette hozzá Daróczi Gábor. A polgármester beszélt arról is, hogy az áttelepültek egy része nyugdíjas, akik magyar lakcímkártyával a zsebükben a kintinél jóval magasabb nyugdíjra formálhatnak jogot.

– Nem ritka, hogy egyszerre több generáció jön át. Az idősek nálunk élik tovább az életüket, a gyermekek azonban tőlünk nyugatabbra próbálnak szerencsét, de népszerű állomáshely Csehország is – mondta Daróczi Gábor.

Kevés az „őslakos”

– Legfeljebb kétszázötvenen élünk „őslakosként” itt Lónyán, a többiek szinte ki­vétel nélkül az elmúlt években költöztek a településre – ezt már az a 77 éves helyi férfi nyilatkozta nekünk, aki úgy volt csak hajlandó véleményt mondani, ha nevének monogramját írjuk ki a cikkben.

B. J. így folytatta: sokan csak papíron lónyaiak, ezt az üresen álló házak száma is hűen tükrözi. A harminc éven át traktorosként dolgozó férfi felesége hozzátette: a magyar nyugdíj felvételének lehetősége is idecsalogatja az elcsatolt területeken élő kárpátaljaiakat. Érdekes: a Szovjetunió már réges-régen megszűnt, a szovjet–magyar államközi egyezmény pedig a mai napig érvényben van.

– Ettől függetlenül én nem neheztelek senkire, de azért a mi helyzetünk sem könnyű, amikor mindenfelől azzal riogatnak bennünket, hogy a gyermekeinknek már nem lesz nyugdíjuk – mondta a 77 éves asszony, majd visszavette a férje a szót.

– Sokan csak házat jönnek át venni, olyan kocsikkal, hogy pislogunk. Egy 10-szer 10-es családi házat már 1,5 millió forintért meg lehet vásárolni Lónyán. Ezzel még nem is volna baj, de sokan nem gondozzák tovább a porták végén magasló gyümölcsfákat, illetve a zöldségeskerteket – mondta B. J.

- Tarnavölgyi Gergely -

Jó lenne, ha használnák...

Természetesen bekopogtattunk a lónyai hivatal ajtaján is.

– Amióta a kormány bevezette a kettős állampolgárság intézményét, községünkben jelentős mértékben megugrott a lakosságszám és egyre többen vásároltak leromlott állagú lakásokat. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ezek az újonnan bejelentkezett lakosok életvitelszerűen községünkben is élnének – tudtuk meg Király Edittől.

A lónyai polgármester hozzátette: az önkormányzat annak örülne, ha a megvásárolt ingatlanokat a tulajdonosok használnák is, esetenként fel is újítanák.

Király Edittől megtudtuk azt is: az áttelepültek közül körülbelül 10–12-en (akik egyébként nyugdíjasok) élnek életvitelszerűen Lónyán.