Értünk éltek, harcoltak, s ha kellett: haltak

Nyíregyháza - Az új kötettel Nyíregyháza méltó módon őrzi katonaváros múltját.

Katonanóta őrzi a nyíregyházi huszárok alakját, vitézségét, ám a városban szolgálatot teljesítettek tüzérek, gyalogosok, páncélosok, repülők és utászok is. Valamennyi fegyvernem, egység és minden egyes katona előtt tiszteleg az a könyv, amely dr. Bene János, a Jósa András Múzeum igazgatója szerkesztésében jelent meg.

Sokszor hangzik el egy-egy könyv bemutatójánál, hogy hiánypótló mű, ám a „Nyíregyháza katonasága a II. világháborúban (1938-1945)” című kötet valóban komoly adósságot törleszt. A köztörténelem mellett ugyanis kevesen foglalkoztak komoly és megkérdőjelezhetetlen hitelességű hadtörténeti kutatásokkal. Bár az utóbbi időben e téren kedvező változások tanúi lehetünk, dr. Bene János a kivételt erősíti azzal, hogy már évtizedek óta elkötelezetten gyűjti, szerkeszti és foglalja különböző kiadványokba, könyvekbe a magyar katona- és hadtörténelem eseményeit, képes és szöveges dokumentumait.

Díszbe öltözött a város

A Jósa András Múzeum csütörtöki könyvbemutatója visszarepített az időbe. A hadsereg jelenléte már a XIX. század második felétől egyre fontosabb szerepet töltött be Nyíregyháza gazdasági, társadalmi és kulturális életében. A katonaság a II. világháborús időszakban is részt vett a város közösségi életében, legyen szó zászlóavatásról, kormányzói fogadásról, vagy díszelgésről a városi ünnepségeken.

A nyíregyházi katonák hadi, hadműveleti bevetéseire lektorként dr. Szabó Péter hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutató főtisztje emelt ki néhány példát a könyvből. A népes hallgatóság megtudhatta többek között azt, hogy a nyíregyházi alakulatok is részt vettek a trianoni békediktátumban elveszített magyar területek visszacsatolásában. Munkácsra, Ungvárra és Beregszászra vonultak be 1938 őszén, s v. Béldy Alajos ezredes parancsnoksága alatt 1939. április 23-án érkeztek vissza az I. lovasdandár csapatai az ünnepi díszbe öltözött városba.

A könyv végig vezet a háborút megelőző időszak, majd a háború eseményein, az ezer éves határokon vívott csatáktól a visszavonulással végződő honvédő harcokig. A legádázabb kritikusok sem találtak háborús visszaélésre, bűntettre utaló esetet. Ellenben sok történet maradt fent az emberség megőrzéséről a legnehezebb helyzetben is, a bajtársiasságról, összetartásról – ahogy az fenn is maradt: „Egy huszártiszt apja, papja, tanítója volt az alája rendelt katonának ”.

Intelem a diákokhoz

– Ez a könyv lassan húsz év gyűjtőmunkájának az eredménye, hosszas levéltári kutatás, dokumentum rendszerezés, személyes beszélgetések, interjúk sorozata után már egy éve összeállt, de újabb egy év kellett a kiadáshoz szükséges pénz összegyűjtéséhez – engedett bepillantást a nem egyszerű munkába, s köszönte meg a támogatók együttműködését dr. Bene János.

– A megélt történelem mindig szubjektív, ezt kell összevetni a történetírás objektivitásával. Akkor járunk közel az igazsághoz, ha a kettő közelít egymáshoz – kapott szót történész kollégaként dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő.

– Nagyon fontos, hogy a fiatalok mindig több oldalról vizsgáljanak meg egy-egy történelmi kérdést, és olyan hiteles forrásokra támaszkodjanak, mint amilyen ez a könyv is – fordult a hallgatóság soraiban szép számmal jelenlévő diáksághoz.

Személyes érintettségéről is vallott: nagyapja tüzérként harcolt és halt hősi halál 1944-ben, négy gyermeket hagyva árván – értük, a családjáért, a hazáért küzdött, s adta életét.

KM-NyZs

(A „Nyíregyháza katonasága a II. világháborúban (1938-1945)” című könyv korlátozott számban megvásárolható a Jósa András Múzeumban)

A támogatók

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés; Szabolcs Takarékszövetkezet; Kovács Sándor, Petneházy Attila, dr. Tilki Attila, dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselők;