Pálinkás jó napot tartottak Nyíregyházán

Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő - Mindenkinek az egészségére vált, s az örömére szolgált az első nyíregyházi Pálinkanap.

Szinte a teljes decemberi ünnepkört az érdeklődök köré varázsolták a szervezők szombaton, az első nyíregyházi Pálinkanapon a Sóstói Múzeumfaluban. A barabási iskola előtti téren nem csak a felállított színpadon pergő műsor csalogatta a nézőket, de az íncsiklandó illatok után menve is érdemes volt körbenézni a skanzen területén. A jánkmajtisi portán disznótoros ételeket kínálgattak, járt mellé természetesen finom pálinka is, s mindemellett a népi gasztronómia egyéb különlegességei is fellehetők voltak a sátorponyvák és a bódétetők alatt.

Már ez év januárjában is sejteni lehetett, hogy az újonnan megépül pálinka- és rendezvényház mellé előbb utóbb pálinkás témanap is társul majd. Nem véletlenül emelte ki köszöntő beszédében dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármesteri is, hogy itt a helyieken és környékről érkezőkön kívül a még messzebbről idelátogató turisták is megismerkedhetnek a megye három eredet-védett pálinkájával, a szatmári szilvával, a szabolcsi almapálinkával, és az újfehértói fürtös meggyből készült nedűvel. A város első embere elmondta azt is, hogy a fogadó pálinka egy nagyon fontos diplomáciai kellék, nem véletlenül kerül elő mindig, akár innen megy delegáció valahová, vagy éppen ide jön. – A gasztronómiánkat, s benne a pálinka-kultúránkat az értékének megfelelően óvjuk, s tovább is hagyományozzuk. Az első lépés mindig a legnehezebb, de bízunk abban, hogy ez a Pálinkanap az elkövetkezőkben is csak szélesedik, bővül majd, s egyre népszerűbb lesz – zárta gondolatait dr. Kovács Ferenc.

A megnyitó egy ceremoniális aktussal is kiegészült, ugyanis a Szatmár-Beregi és a Szabolcsi Pálinka Lovagrend „Egészségünkre!” felkiáltással megkóstolta, majd ki is értékelte az idei főzés végeredményét. Jó alapanyagból, csak jó pálinka készülhet, derült ki a szatmári szilváról, amihez a megfelelő mennyiségű napfény, csapadék és a cukortartalom is hozzájárult. Ugyan még egy kis tölgyfahordós érlelést megkíván, de idővel páratlan innivaló válik belőle. A szabolcsi talárosok a homok aranyát, az ártérben termett jonatánt dicsérték, s a belőle készült nektárt rettentően ígéretesnek találták. Olyannak, amilyenben az almára jellemző illat és íz remekül megjelenik. A ceremónia után pedig következhetett a szórakozás, a zene, a tánc, a koncert, a szerelemjóslás, s dr. Kálmánchey Albert pszichiáter főorvos előadásából az is kiderült, hogy ilyenkor András-nap közeledtén miért is húzódnak közelebb egymáshoz a lányok és a fiúk, a férfiak és nők – vagy éppen mi ért nem.

- KM-MJ -