2016.08.15. 07:50

Túl nagy a bérigényük a szabolcsi pályakezdőknek?

Címkék#állás #pályakezdő #bérigény #munka

Nyíregyháza - A valóságtól elrugaszkodott a pályakezdők bérigénye: míg egy 2013-ban készült felmérés során a válaszadók frissdiplomásként első munkahelyükön nettó 170 ezer forintos fizetésre számítottak, a 2015 decemberi kutatásban már átlagosan nettó 235 ezer forint kezdő fizetést adtak meg, de hozzátették: 375 ezernek örülnének…

Az adatokból kiderült: a gimnazisták 400 ezer forinttal lennének elégedettek, a szakközepesek 320 ezerrel. Ha összehasonlítjuk ezeket a számokat a hazai átlagbérrel, kijelenthető, hogy a valós munkaerő-piaci lehetőségektől elrugaszkodott igényeket fogalmaznak meg a diákok. Kíváncsiak voltunk arra, hogy mit szólnak mindehhez a munkaadók.

– A pályakezdők nagyobb részére igaz, hogy kilépve a munkaerőpiacra, sajnos nincsenek felvértezve azokkal a reális információkkal, amiknek a segítségével egy interjú vagy pályázás alkalmával a bérigényt firtatókérdésre megfelelő választ tudnánk adni – fejtegette Szilágyi-Bécsi Tímea, a Nyíregyházán is irodát működtető fejvadász cég, az Intsolution ügyvezető igazgatója.

Előtérbe kellene helyezni

A szakember úgy véli, ennek több oka is van. Szerinte a közép- és felsőfokú oktatásban nagyobb figyelmet kellene szentelni a munkaerő-piaci felkészítésre. Reális képet kellene kapniuk a fiataloknak arról, hogy milyen tudásra és kompetenciára van szüksége a munkáltatóknak, s ehhez képest ők hol helyezkednek el, s mit kellene tenniük azért, hogy megfeleljenek a leendő elvárásoknak.

Szilágyi-Bécsi Tímea szerint a pályakezdők az interjúkra nem minden esetben készülnek fel megfelelően, de nemcsak a bérigényt, hanem a várható kérdéseket, a saját bemutatkozásukat és reális értékelésüket tekintve sem. A szülők, a társak, az oktatók hatására sok esetben többet gondolnak a képességeikről, mint ami a valóság, s ehhez mérten állítják be a bérigényüket is – emelte ki az ügyvezető, aki hozzátette: a másik problémakör az, hogy sok esetben a pályakezdők nincsenek tisztában a bruttó és nettó közötti különbséggel, így arról sincs fogalmuk, hogy az általuk megjelölt nettó bérnek milyen járulékkötelezettségei vannak a munkáltatók részéről. Általában megfigyelhető, hogy a bölcsészek kérnek többet a reálisnál.

– Nézzünk például egy ügyfélszolgálati pozíciót, amelyhez idegennyelv-ismeret szükséges. Ebben az esetben sajnos gyakran előfordul, hogy az egyetemi végzettséggel rendelkező pályázók a reálistól magasabb bért szeretnének. Ebben az esetben a bruttó 200–250 ezer helyett nettóban kérik ezt az összeget, ami bruttó 330–400 ezer forintot jelent, s erre jön még a munkáltató járulékkötelezettsége, amennyiben a pályakezdő után nem jogosult járulékkedvezményre. A speciális szakmai ismereteket igénylő munkakörökben, mint például az IT vagy a mérnöki pozíciók esetében, a pályázók sokkal tájékozottabbak a velük szemben támasztott elvárásokat illetően, valamint reálisabban jelölik meg a bérigényüket is, amely nettó 200 ezer forint körüli. Az IT-pozíciókban már nem ritka a bruttó 350 ezer forintos kezdőbér, főleg, ha a jelölt nem tétlenül töltötte a tanulmányi időszakot, hanem gyakorlatokon vett részt, akár kisebb projektmunkákat vállalt.

Magas bérekről tárgyaltak

Terdik János „régi motorosnak” számít, évtizedek óta ügyvezetője a Termaschinen Kft.-nek, amely acélszerkezetek legyártásával foglalkozik. Ő is találkozott már olyan fiatal pályakezdővel, aki a bérigényt tekintve a fellegekben járt, közben nem volt tisztában a hegesztőszakma alapjaival sem.

– Minket is megkeresnek fiatalok, mind szakmunkások, mind felsőfokú végzettségűek. Előfordult, hogy minősített hegesztői bizonyítvánnyal igen magas bérekről tárgyaltunk, majd kiderült, hogy semmit nem tudnak a szakmáról – mondta Terdik János, aki szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, ha a bérigény kerül szóba, reálisabban gondolkodnak.