Így büntetik Szabolcsban a szülőt, ha lóg a gyerek - de használ?

Nyíregyháza - Olykor hiábavalónak bizonyul a lógós diákok szüleinek figyelmeztetése, s a pénzmegvonás.

Két év alatt 20 százalékkal nőtt az igazolatlanul hiányzók száma az általános iskolákban – számolt be a szomorú statisztikáról a napokban az egyik országos napilap. Ennek okán a 2014/2015-ös tanévben közel 6000 diák szüleitől vonták meg a családi pótlékot 50 órán túli igazolatlan mulasztás miatt.

Főleg az általános iskola felső tagozatosai, a hatodik és hetedik osztályosok kerülték az iskolát a tavalyi tanévben: megyénkben 590, a fővárosban közel 650, Borsod megyében pedig több mint 1500 diák lépte át a lógási tűrésküszöböt, amit a szakemberek a kamaszkorra jellemző lázadással, meggondolatlansággal magyaráznak. Talán meglepő, de a szakközépiskolások és gimnazisták az utóbbi években hűségesebbek lettek iskoláikhoz, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) statisztikája szerint tekintélyesen csökkent körükben az 50 óránál többet igazolatlanul mulasztók száma.

Kíváncsiak voltunk, általában mennyit és miért lógnak a suliból a szabolcsi fiatalok, hogyan működik a gyakorlatban a szülőket és hatóságokat értesítő jelzőrendszer, s vajon beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket a családi pótlék iskolába járáshoz kötése.

Nem motivál eléggé a büntetés

– A pedagógusaink pontosan vezetik a hiányzásokat, amelyek bekerülnek az elektronikus, illetve a hagyományos, papíralapú naplókba. Az osztályfőnökök minden hónap végén összesítik ezeket, az igazolatlan óraszámok pedig magukért beszélnek – mondja Buda Barna, a Nyíregyházi Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és EGYMI igazgatója.

– A mi iskolánkban is akad olyan diák, aki jobb szeret az iskola mellé járni. Minden lehetséges eszközzel azon vagyunk, hogy jobb belátásra térítsük a notórius lógósokat, ráébresszük őket és szüleiket az iskolalátogatási kötelezettség elmulasztásának következményeire, de ez nem mindig sikerül.

– Én azt reméltem, hogy a tény, hogy pár „szabadnap” után hónapokra jelentős bevételtől eshet el a családi kassza, jelentősen visszaszorítja majd az igazolatlan hiányzások mértékét. Diákjaink tekintélyes része hátrányos vagy halmozottan hátrányos, szegény családból származik, az ember joggal hihetné, hogy nekik minden forint számít, nem beszélve a gyermek tanulmányi előmeneteléről, ami a későbbi boldogulásuk kulcsa – tette hozzá az igazgató.

A pedagógiai jelzőrendszer „kulisszatitkaiba” Mendler Zsoltné szociálpedagógus avatott be minket: – Tíz igazolatlan óra után az osztályfőnök értesíti a gyermek szüleit, jogi képviselőjét. Ezzel párhuzamosan a gyermekjóléti szolgálatot és a gyámhivatalt is, akik megteszik a szükséges intézkedéseket. Ez legtöbbször hatásos, hiszen a szülőt szembesítik a tényekkel és a következményekkel, mire ők „meghúzzák a gyeplőt”, jobban odafigyelnek az iskoláskorúra. Ahol a szülői nevelési attitűd hiányzik, és az önfejű fiatal nem hajlandó betartani a rá vonatkozó normákat, ott csődöt mond a szép szó, a paragrafus és a szankció.

Megvonják a támogatást

– Harminc igazolatlan óra után az iskolaigazgató kénytelen feljelentést tenni a szülő ellen, és ismételten jelzést küld a gyermekjóléti szolgálatnak, illetve a gyámhivatalnak. Félszáz órát elérő hiányzás esetén az államkincstár megvonja az iskoláztatási támogatást, majd a diákot védelem alá veszik.

– A támogatást visszamenőlegesen nem kaphatják meg, de 3 hónap után újra folyósítani kezdik, ha a negyedéves felülvizsgálaton az derül ki, hogy a diák idő közben jó (az iskolába vezető) útra tért – mesélte a szociálpedagógus, majd hozzátette: az iskolakerülés, kimaradás oka roppant változatos, oka lehet nehéz családi körülmény, anyagi gondok, rossz társaság, „szenvedélyes” életmód, de olyan is előfordul, hogy azért lesz egy tizenéves lányból magántanuló, mert gyermeket vár.

Jelentették az iskoláknak

A rendőrök tanítási időszakban rendszeresen ellenőrzik megyénkben a fiatalok körében népszerű helyeket, hogy kiszűrjék a tanításról igazolatlanul távol maradókat. A felügyelet munkatársai megfordulnak az autóbusz-pályaudvar és a vasútállomás környékén, bevásárlóközpontokban, tereken.

– Korábban, ha az ellenőrzést végző rendőrök tanulmányi időben találkoztak iskolaköteles gyerekekkel, ezt jelezték az intézményeknek. Az utolsó ilyen ellenőrzés tavasszal volt, akkor egyetlen tanköteles gyerekkel szemben sem kellett intézkedni – tájékoztatott Fülöp Gergely rendőrségi szóvivő.

KM-PI