Az idén az érvelés volt a sláger

Nyíregyháza - Megoszlanak a vélemények arról, mennyire volt könnyű vagy nehéz a hétfői magyar nyelv és irodalom érettségi. Míg a diákok egy része arról panaszkodott, hogy nem jutott elég idejük a szövegértési feladatokra, a megkérdezett pedagógus szerint minden tekintetben korrekt volt az idei írásbeli vizsga, melyre közép- és emelt szinten egyaránt 240 percük volt a maturálóknak.

A szövegértési feladatsor megoldására 60 perc állt rendelkezésre, Moravcsik Gyula: A papiruszok világából című könyvének részletét kellett értelmezniük. Az 1942-ben megjelent kötet az ókori szövegekről szól, a szerző fennmaradásuk körülményeit vizsgálja.ségi

Komplexebb kérdések

– Tavaly nehéz volt a szöveg, nem volt idejük a gyerekeknek megcsinálni a hozzá tartozó feladatokat. Úgy gondolom, hogy a mostani könnyen értelmezhető volt, a kérdések is egyértelműek voltak, és a téma sem volt ismeretlen a diákok számára, mert irodalom- és történelemórán tanultak erről kilencedik osztályban. Segítségükre volt az is, hogy minden feladatnál jelölték, melyik bekezdésben keressék a választ – mondta el érdeklődésünkre Dantesz Tamásné. A Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola magyar–történelem szakos tanára hozzátette: ami nehézséget okozhatott a vizsga első részének megírása során, az a négyes, a hatos és a kilences feladat.

– Ezek komplexebbek voltak, egyszerre több mindenre kellett válaszolniuk, így ha nem olvasták el pontosan a kérdéseket, megtörténhet, hogy elsiklottak a feladatrészek felett. Az idén volt lehetőségük véleményalkotásra is, ami a szövegértésnél idáig nem volt jellemző.

A diákok a szövegértési feladatok beadása után kezdhették meg a szövegalkotási feladatlap kitöltését, amire 180 percet kaptak.

– A gyerekek a második részben három feladat közül választhattak: elemezhettek egy eddig ismeretlen művet, írhattak érvelő fogalmazást vagy összehasonlító elemzést. Az érvelésben Csoóri Sándor: Nomád című naplójából olvashattak a kérdezés, rákérdezés, építő gondolkodás fontosságáról egy rövid felvezetést, és ezzel kellett egyetérteniük vagy cáfolni a leírtakat. Az előző évekhez képest a diákok nagy szabadságot kaptak, mert mindhárom műnemből hozhattak példát, illetve személyes tapasztalataikat is felhasználhatták – ismertette Dantesz Tamásné.

Tamási Áron: Szerencsés Gyurka című novellájának elemzése sem volt nehéz a pedagógus szerint, mert a szerző és művei szintén a középiskolás tananyag része. A mese műfaji kellékeit kellett a novellában felfedezni, és segítettek a szempontok, amelyek alapján meg kellett oldani a feladatot.

Előny a zenei jártasság

– Az összehasonlító elemzés talán a zenében jártasabb diákoknak könnyebb volt, de a feladat maga nem volt nehéz, hiszen mindkét költő, Vörösmarty Mihály és Illyés Gyula irodalmi munkássága is törzs­anyag. A Liszt Ferenchez és Bartók Bélához szóló műveik alapján a zene–zeneszerző szerepét kellett bemutatni, illetve ezek hatását az emberi gondolkodásra. A részfeladatok is jó összehasonlítási szempontok voltak, amik a műfajra, a hangnemre, a versek szerkezetére vonatkoztak. A tanórákon is hasonló tematika alapján vizsgáljuk a költeményeket.

A művészetis oktató két osztályban érettségiztetett, tapasztalatai alapján a többség az érvelés mellett döntött, nagyon kevesen választották az ismeretlen mű elemzését, és úgy tudja, senki nem írt a diákok közül összehasonlító elemzést.

KM-CsA

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország május 3-i számában és a kelet.hu-n.

Érettségi – Eduline.hu: ókori szövegek értelmezése a magyar érettségi szövegértési feladatai között

Budapest – Megkezdődtek a magyar írásbeli érettségik országszerte a középiskolákban hétfő reggel, a diákoknak a vizsga első részében – az eduline.hu értesülése szerint – Moravcsik Gyula: A papiruszok világából című könyvének egy részét kellett értelmezniük. A szövegalkotási feladatok között Csoóri Sándor, Tamási Áron, illetve Vörösmarty Mihály és Illyés Gyula művei szerepelnek.