A Grósz–Nagy család emlékei Kisvárdán és emléktábla leleplezés Kőbányán

Kisvárda - Május 4–én délután Kisvárdán kiállítás és emléksarok nyílt a Kisvárdai Települési Értéktár Bizottság, a Várday István Városi Könyvtár és a Rétközi Múzeum közös szervezésében, Kisvárdai Ősök–Kisvárdai Értékek címmel a könyvtárban, valamint a Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola épületében.

„A legszebb magyar karosszéria készítője” Nagy Géza (–1895 Kisvárda–1959 Budapest) emléktábláját Kőbánya lakóparkjában május 9–én leplezték le.

A Várday István Városi Könyvtárban megnyitott tárlat a Grósz–Nagy család munkásságát ölelte fel, míg a zeneiskola épületében berendezett állandó emlékkiállítás a család életével ismerteti meg a látogatót. Grósz Benő építész maradandó lakó és intézményi épületekkel – a Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola, a mai Református Általános Iskola– írta be nevét Kisvárda és több magyarországi település történetébe.

Géza a legszebb magyar karosszériák készítője–Ibolya fotográfus

Mindkét helyszínen Néző István helytörténész–könyvtáros, a Kisvárdai Települési Értéktár Bizottság elnöke szólt a Grósz–Nagy család történetéről. Fia, Géza, aki Európa–szerte ismert autókarosszéria–tervező és gyártó volt, autóival több első díjat szerzett a két világháború közötti időszakban.

Nagy Benő lánya, Ibolya, a fotózás mellett kötelezte el magát, és szintén hírnévre tett szert hazánkban és Franciaországban. Az ő alkotásaik mellett az érdeklődők megtekinthették Nagy Ibolya fiának, a Svájcban élő Sarló András feleségének, Elisabeth Brühlmannak a fotóművészeti munkáit is. A fekete fehér fotókon „Budapest–Svájci szemmel” címmel volt látható.

A Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskolában a tanárok és tanítványok közreműködésével, koncerttel egybekötve avatták fel a család történetét, dokumentumok alapján készült állandó tárlatot is. A rendhagyó „emléksarok” a zeneiskolai épület egykori tulajdonosainak és leszármazottaiknak, a Grósz–Nagy család két generációt képviselő három tagjának állít emléket. Ezek a falak őrzik emlékét, egy minden ízében és porcikájában a siker, sőt a világsiker felé orientálódott családnak, akik az építészettől a fotóművészeten keresztül a karosszériatervezőig, számos ágban képviseltették magukat.

A Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetője, Tóth Tömör Ágnes külön köszönte, –Nagy Ibolya fiának, a Svájcban élő Sarló Andrásnak és feleségének, Elisabeth Brühlmannak a fotóművészeti alkotásait–hogy végre ma már tudják, hogy ki építette és volt első lakója a ma is használt impozáns épületnek. Az együttes közös munka eredményeként „emléksarok” létrejöttében közreműködött még a DuoArt Alapítvány és Alapfokú Művészeti Iskola Igazgatónője Komár Lívia, illetve a tanárkollégák.

Egy család emlékei Kisvárda történetéből

–Nehéz és megható volt és nagyon érzékenyen érintettek –kezdte beszélgetésünket Sarló András– a nagyszülőkre, szülőkre történt emlékezések. Különösen az amikor, Néző István a családomról beszélt s nem általában szólt, hanem név szerint beszélt a család tagjairól konkrét eseményeket említve. Ezeket még meg is könnyeztem.

Feleségemmel igyekeztünk a nagyszüleim épületébe olyan dokumentumokat összeválogatni, amelyek ebben a különleges élményeket nyújtó házban a leghűségesebben mutassák be a Grósz–Nagy család személyes történeteit. A megtörtént események felidézése, s most, hogy így együtt láttam a dokumentumokat mélyen megérintette a lelkemet.

Az itt látható emléksarok látványa mélyen behatoltak a zsigereimbe és bizony ez felkavarta emlékeimet. Nem csak az itt látható dokumentumok, hanem ami mögötte van. Az, amit átéltem nagyszüleimmel, ami nagyon rövid időszak volt, de édesanyámmal és Géza bácsival ezek most itt felidéződtek, hogy itt éltek s innen indultak el életük boldogulása felé. Számomra most itt ezeket újra felidézve átélni, ez már túl sok volt. De könnyeimmel küszködve túléltem. Ez egy elégtétel az életemben, hogy családommal ilyen emléket állított Kisvárda s emléktábla került Kőbányán arra a helyre ahol 1926 és 1950 között állott Nagy Géza autókarosszéria műhelye. Itt készültek az autószépségversenyeken sorozatban gyártott felépítményei.

–Itt Kisvárdán tudomásom szerint ez az első ilyen emlék, amely visszanyúlt a város múltjába, felidézve egy család történetét, akiknek az élete Kisvárdához, a város életének egy korábbi szakaszához kötődik, felidézve a 120 évvel ezelőtti történéseket – mondta befejezésül a Svájcban élő unoka Sarló András.

Vincze Péter