Az új megyei MLSZ igazgató nagy kihívása - interjú Kvaka Árpáddal

Nyíregyháza - Kvaka Árpád, az MLSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatója legjobb tudása szerint igyekszik megfelelni – a saját megfogalmazása szerint – ennek a nem mindennapi kihívásnak. Az amatőr labdarúgásban korábban is aktív szerepet betöltő harmincegy éves fiatalember a pálya után immár döntéseivel segítheti a sportágat.

Beköszöntött az „Árpád-kor” a keleti végen. Legalábbis futballfronton. Az MLSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság élén elnökként tevékenykedő Szalacsi Árpád jobb kezeként immár Kvaka Árpád dolgozik. A fiatal, harmincegy éves szakvezető az igazgatói tisztségben bizonyíthatja rátermettségét; őt és elhivatottságát ismerve aligha kétséges, a jó szándék vezérli minden ­lépését.

Mi volt az első gondolata, amikor véglegessé vált a kinevezése?

KVAKA ÁRPÁD: Az hogy nem fogok unatkozni az új évben sem, és legjobb tudásom szerint igyekszem majd megfelelni ennek a nem mindennapi kihívásnak.

Még a közelmúltban is aktívan futballozott, akár még most játszhatna… Vagy ennek vége?

KVAKA ÁRPÁD: Tizenhat esztendőn keresztül, egészen tavaly nyárig futballoztam. Ugyanakkor a megyei bajnokik nyáron beindított online közvetítésének kommentálása miatt a vasárnap délutánjaim jelentős részét is munkával töltöttem, így fel kellett hagynom a nagypályás futballal. Hiányzik nagyon a játék, de a mostani pozíciómban nem lenne szerencsés, ha visszatérnék. A focitól azonban nem szakadok el, hiszen a nyíregyházi városi kispályás labdarúgó-bajnokságban továbbra is hétről hétre kergetni fogom a labdát.

Ismerve a közeget, ebben a szerepkörben aligha lehet olyan döntéseket hozni, amelyek mindenki tetszését elnyerik. Felmérte, mit vállalt?

KVAKA ÁRPÁD: Mint említettem, 1999-től vagyok aktívan benne ebben a közegben – futballoztam megyei másod-, illetve harmadosztályban, voltam egy évig játékvezető, öt esztendeig pedig gyerekekkel is foglalkoztam, pontosan tudom, hogy nem létezik olyan döntés, ami mindenki tetszését elnyeri. Ettől függetlenül remélem, a megyei futballban tevékenykedők jelentős része elfogad, egyben elhiszi, valamennyi döntésemnél futballunk érdekeit tartom majd szem előtt.

Köztudomású, a Magyar Labdarúgó-szövetség központosítási intézkedései miatt jelentősen csökkent az igazgatóság mozgástere. Mégis, milyen esetleges reformokra adódik lehetőség?

KVAKA ÁRPÁD: Az MLSZ szervezeti egységeként a központ koncepciójával összehangolt reformokat tudjuk csak végrehajtani. Itt azért megjegyezném, a központ nyitott, vevő minden olyan ötletre, ami az amatőr labdarúgás fejlődését szolgálja. Nagyon jó példa erre, hogy az MLSZ-ben a megyei igazgatóságok javaslatait is figyelembe véve alakították ki a 2016 nyarától hatályba lépő szabályzatokat, bajnoki rendszereket, versenykiírásokat. Sokat lazítottak az elvárásokon a megyei első osztály alatt a korosztályokat és az edzői végzettségeket tekintve. A következő szezontól például bármilyen edzői végzettséggel, akár OKJ-ssal is, le lehet majd ülni a megyei másod-, és harmadosztályú csapatok kispadjára. Ismerve a körülményeket, könnyebbség lehet az is sok egyesületnek, hogy a megye kettes és hármas csapatoknak nem lesz kötelező elindulniuk a Magyar Kupában.

Melyik terület az, ahol a legfontosabb intézkedésekre van szükség?

KVAKA ÁRPÁD: Véleményem szerint egyetlen területen sem kell drasztikus intézkedéseket bevezetni, nincs olyan szelete a megyei labdarúgásunknak, ami egyáltalán nem működik. Természetesen nem ülhetünk a babérjainkon, elvégre valamennyi területen akad munka bőven. A megyei igazgatóság kötelékében tevékenykedő összes kollégámmal együtt azon vagyunk, hogy a csapatok érdekeit szem előtt tartva folyamatosan fejlődjünk, haladjunk előre.

Szerepel a tervek között létszámcsökkentés a megyei másodosztályú bajnokságban?

KVAKA ÁRPÁD: Sajnos, azt látni kell, hogy évek óta akadnak olyan csapatok a másodosztályban, akik nem ütik meg azt a szintet. Ahol nincsenek edzések, vagy a csapat tizenöt forduló során nem tud szerezni annyi pontot sem, amennyi a katicabogárnak van, vagy ugyancsak a fél szezon alatt több mint hetven gólt kap, ott nem hiszem, hogy beszélhetünk másodosztályú szintről. Véleményem szerint egy bajnokság akkor jó és színvonalas, ha minél több a háromesélyes találkozó, öt fordulót követően nem lehet megmondani, ki lesz a bajnok és kik végeznek majd az utolsó három helyen. A létszámcsökkentés azonban egy olyan drasztikus változtatás lenne, ahol nagyon sok mindent – elsősorban a csapatok és a megyei futball érdekeit is – figyelembe kell venni, tehát mérlegelni kell. Mivel alaposan körbe kell járni ezt a területet, így a rövid távú terveim között nem szerepel a megyei másodosztály létszámának csökkentése.

Nem hiszem, hogy újat mondok azzal, az ifjúsági bajnokságokban lassan drámai lesz a helyzet. Jó néhány alkalommal bohózatba fulladtak a meccsek… Mit tehet ez ellen az igazgatóság?

KVAKA ÁRPÁD: Azt fontos megjegyezni, hogy a továbbtanulás és a jobb megélhetési lehetőség miatt az ifjúsági csapatban szóba jöhető korú fiatalok jelentős része a hétköznapokat több tíz, vagy akár több száz kilométerre tölti lakóhelyétől. A kisebb településeken így valóban komoly gondot okoz összeszedni egy csapatra való fiatalt hétvégére, aki még focizni is szeret. Sokszor sajnos a megfelelő ember is hiányzik, aki szívvel-lélekkel vállalná a fiatalok felkészítését, irányítását egy településen. Könnyebbség lehet majd azonban az érintett egyesületeknek, hogy az MLSZ a megyei igazgatók javaslatára a 2016/17-es szezonban a megyei másod- és ettől alacsonyabb osztályú ifjúsági bajnokságokban szereplő csapatokban öt 23 év alatti labdarúgó pályára lépését fogja engedélyezni.

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország február 10-i számában és a kelet.hu-n.