Merjünk jogi képviselőt fogadni!

Nyíregyháza - Akkor van gond, ha a főnök túllő a célon, és megpróbálja ellehetetleníteni a dolgozót.

„Ne bánts!” elnevezéssel a nyíregyházi RÉV Alapítvány a miskolci HÍD Egyesülettel közösen egy évvel ezelőtt indított kampányt a munkahelyi terror (mobbing, szexuális zaklatás) visszaszorítására. A program része volt az ingyenes jogi és lelki tanácsadás is.

Dr. Cserhalmi Tamás szerint merjünk ügyvédhez fordulni, ha úgy érezzük, veszélyben a megélhetésünk, mert főnökünk megmagyarázhatatlan okból ellehetetleníti a munkánkat, lelki terrorban tart, rendszeresen és indokolatlanul raportra hív. A munkáltatók ugyanis sokszor elfelejtik, hogy a munkáltatói jogokat rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. Vagyis a jogokkal élni, és nem visszaélni kell.

Nyilvánvaló, hogy a munkáltató határozza meg a munkarendet. Jogos és természetes, ha számon kéri, ellenőrzi, szeretné tudni, mit csinál a beosztottja munkaidőben. Akkor van gond, ha a főnök túllő a célon, és megpróbálja ellehetetleníteni a dolgozót, lelki terrorban tartja, valós vagy valósnak vélt problémákkal visszatérően és rendszeresen raportra hívja, így kényszerítve ki, hogy a dolgozó elhagyja a munkahelyét, elveszítse egzisztenciáját.

Emberi képességektől függ

Erre mondja azt Cserhalmi Tamás ügyvéd, hogy merjünk jogi képviselőt fogadni, mert egyetlen vezető sem akadályozhatja meg, hogy a dolgozói jogi védelemben részesüljenek.

Persze, nem szerencsés rögtön az álláspályázatában jelezni: „egyébként a jogi képviselőm neve ez és ez, ha a munkámmal kapcsolatban bármiféle észrevétel felmerül, ezen a számon érik el.” Egy-egy állásra több tucatnyian aspirálnak, könnyen szórják ki leghamarabb azt, aki már a jogaival kérkedik, mielőtt bármit is letett volna az asztalra.

Magyarországon ez még nem megszokott, ugyanakkor amiatt, hogy utóbb a személyi anyagához az ügyvédi meghatalmazást is becsatolja, semmilyen hátrány nem érheti a dolgozót. Ha egy perben kiderül, ennek mégis volt szerepe a munkavállaló elbocsátásában, a munkáltatót fogják elmarasztalni – teszi hozzá az ügyvéd.

Érdemes meghatalmazást adni az ügyvédnek bármely, a munkával összefüggő jogvita esetén való képviseletre, így eleve megakadályozhatjuk, hogy a főnökünk négyszemközt nyomást gyakorolhasson ránk. Vélelmezhető, hogy tényleg csak indokolt esetben fogja raportra hívni a vezető a dolgozót.

Mikor legyünk óvatosak? Például, amikor a munkahelyi vezető – aki ráadásul ellenkező nemű – négyszemközti megbeszélésre hív az irodájába. Próbáljuk ezt elkerülni, igyekezzünk kideríteni, mi a megbeszélés témája, célja. Ha az a célja, hogy lelki pressziót gyakoroljon a dolgozóra, akkor a főnök vagy senkit nem hív be, vagy egy olyan munkatársat, aki az ő érdekkörébe tartozik. Ilyenkor tanácsos azt kérni, hogy a megbeszélésen elhangzottakat jegyzőkönyvszerűen rögzítsék. Kevesen merik megtenni ezt a lépést, pedig utóbb fontos lehet a bizonyításkor, amikor kiderül, az illetőt „kifogta” magának a főnök.

Ha arról szól a konzultáció, hogy „sokan panaszkodnak rád, hogy nem jössz ki a kollégáiddal”, az is gyanús. Ha „nem mondhatja meg”, ki panaszkodott, vagy rébuszokban beszél a főnök, akkor valószínűleg az a célja, hogy megossza a csapatot. Nem árt tudni: gyakori, hogy a fél kollektíva elítéli a vezető módszereit, mégis egy pillanat alatt kifarol a kolléga mögül, aki szólni mer.

Sokszor mondjuk: vezetőnek születni kell. És ez így is van – erősíti meg Cserhalmi Tamás. Véleménye szerint nem feltétlenül az a jó vezető, aki szakmailag a topon van. Emberi képességektől függ, ki jó főnök és ki nem.

Nagyon fontos!

Végül még egy jó tanács: mielőtt jogi képviseletet kérne valaki, azért nem árt elvégeznie egy önvizsgálatot: jogos-e a főnök kritikája vagy sem…

- Cservenyák Katalin -