„A karácsonyfánk alatt még soha nem volt ennyi ajándék”

Tiszavasvári - Olvasóinknak köszönhetően ajándékokban gazdag karácsonyuk van a fiúknak és nagyszüleiknek.

Az Ádámszki család története mindenkit megérintett: időseket, fiatalokat, cégeket, közösségeket.

Megjelent a cikkünk a két fiúról, akiket nagyszüleik nevelnek, és az édesanyjukról, aki egy öt és fél évvel ezelőtti vesekőzúzás óta éber kómában fekszik, a sorsuk pedig lavinát indított el. Egymás után érkeztek szerkesztőségünkbe olvasóink, és nem jöttek üres kézzel. Hoztak cipőt, labdát, melegítőt, sorra érkeztek az ajándékcsomagok, a tartós élelmiszerek, a játékok, és voltak, akik készpénzzel járultak hozzá ahhoz, hogy a karácsonyuk szebb legyen, mint amilyen az elmúlt években volt.

Amikor Marika egy rutineljárásnak számító beavatkozás közben kómába esett és hazavitték a kórházból, mindenüket el kellett adniuk, hogy megvásárolhassák az életben tartásához és a gondozásához szükséges gépeket, eszközöket. Sokszor még zsíros kenyérre sem futotta, így azóta a karácsonyaik soha nem szólhattak ajándékokról, nyugodt, békés ünnepről. A mostani viszont igen – hála olvasóinknak, és az akciónkhoz csatlakozó cégeknek, intézményeknek.

Megtelt a ház ajándékkal

Több tucatnyi telepakolt táskával érkeztünk meg Tiszavasváriba, ahol Robi és Tomi még a hétvégi Real-meccset elemezték, és folyt a szópárbaj, hogy vajon ki a jobb, Messi vagy Ronaldo? Kiegyeztek egy döntetlenben, miközben elkezdtük kipakolni az ajándékokat. Mind a ketten fociznak, így a Szpari-mezeknek és melegítőknek óriási sikerük volt, de azonnal felpróbálták a cipőket, sípcsontvédőket, kabátokat, pólókat is. Minden jó volt rájuk, beöltözve dekáztak, passzolgattak, bontogattak, és amit találtak, azt azonnal megmutatták a másiknak.

Régen volt erre lehetőségük, és ha nincsenek önzetlen olvasóink, még jó ideig nem is lett volna.

– Köszönettel tartozunk mindenkinek, el sem hiszem, hogy ilyen sok segítőkész ember él a világon – mondja nagypapájuk, aki öt és fél évvel ezelőtt minden reményét elvesztette. De azt mondja, most valamit visszakapott. – Istennek legyen hála, hogy vannak, akik tudnak és akarnak is segíteni! Én azt gondoltam, hogy velünk már semmi jó nem történhet az életben. De ha végignézek a csomagokon és látom, hogy a fiúknak ez mekkora boldogságot jelent, úgy érzem, most végre talán megfordulhat a sorsunk. Mi ennyi mindent soha nem tudtunk volna megadni nekik, és tudom, hogy aki segített, az élettől sokszorosan visszakapja majd ezt a jóságot – számomra ez az érzés a legnagyobb karácsonyi ajándék.

KM-SZA