Akinek a tüdő a szívügye

Nyíregyháza - Az amszterdami kongresszus levegőjébe szippantott bele a tapasztalt nyíregyházi szakorvos.

Az Európai Tüdőgyógyász Társaság (European Respiratory Society) éves kongresszusának másodszor adott otthont Amszterdam. Korábban Münchenben, Berlinben, Koppenhágában, Stockholmban, Bécsben, Barcelonában és több más fővárosban gyűltek össze a szakorvosok, jövőre London lesz a helyszín.

Huszonnégyezer résztvevő

Akárhol nem rendezik meg a rangos összejövetelt, mivel olyan döbbenetesen nagy az érdeklődés iránta. Bár a társaság elnevezésében a kontinens szakembereit tömöríti, világméretűvé nőtte ki magát a programsorozat. Hazánkból közel százan jártak Hollandiában, ráadásul az ERS Kongresszus falujában (World Village) tartották meg a Magyar Tüdőgyógyász Társaság soros ülését a kelet-közép-európai országok képviselőinek részvételével.

– A rendezvény nagyságrendjét jól példázza, hogy 24 ezer résztvevő regisztrált – érzékeltette az amszterdami összejövetel monumentalitását dr. Obbágy Veronika, a Jósa András Oktatókórház Megyei-Városi Tüdőgondozó Intézetének főorvosa.

– Természetesen nincs akkora stadionnyi helyiség, ahová ennyi ember befér. A gyakorlatot folytatva több szekcióban különböző témakörökben lehetett hasznos információkhoz jutni (ilyen volt például az asztma, a fibrózis, a TBC, a COPD és a tüdőrák). A plenáris előadásokon voltak a legtöbben – ötszázan, vagy akár többen is – a nagyteremben, az egyéb konzultációkat kisebb létszámmal szervezték meg (több, 200-300 fő befogadására alkalmas helyiségben).

Az előadótermi előadásokon túl az előadók az általuk megtervezett poszteren is bemutathatták kutatómunkájuk eredményét, amire reflektálhattak a hallgatók. A legkisebb, mintegy száz fős kistermekben szemináriumi jelleggel ötperces, diákkal színesített prezentációkat hallgathattunk.

Életminőségi kérdőív

– Sok szakmai plusszal szolgált a kongresszus. A korábbi években is úgy érkeztem haza, hogy az elméleti képzésből át tudtam ültetni példákat a gyakorlatba. Most ilyen az életminőségi kérdőív, amire a továbbiakban az eddigieknél is több hangsúlyt szeretnék fektetni azért, hogy ne csak az objektív paraméterek legyenek az irányadók a betegek állapotának megítélésére.

Nehezen gyógyíthatóak

Nagy volt az érdeklődés a tüdőrák mellett főleg két témában: a fibrózis és a súlyos asztmások gyógykezelésében.

Sok szó esett a COPD-ről (krónikus légúti szűkülettel járó betegség) is, hiszen 2020-ra várhatóan ez lesz a világon a vezető halálok. A pulmonológiában is a biológiai terápia irányában folynak kutatások, és olyan biomarkerek vizsgálatát végzik, amelyek segítenék a tüdőrák koraibb diagnózisát.

Dr. Obbágy Veronika az amszterdami tapasztalatokkal felvértezve dolgozik a Jósa András Oktatókórház Megyei-Városi Tüdőgondozó Intézetében, mivel szívügyének tartja a gyógyítást.

KM-LTL