A Csodák tornyát is felavatták Máriapócson

Máriapócs - Ha majd egyszer monográfia készül a máriapócsi kegyhely történetéről, a szerzői minden bizonnyal egy egész fejezetet szánnak majd a 2015-ös esztendőnek. Egyrészt azért, mert ebben az évben a 300 éves múltjára tekinthetett vissza kegyhely, másrészt pedig azért, mert a tricentenárium évében számos létesítménnyel gazdagodott úgy a görögkatolikus egyház, mint a város.

Februárban felavatták az Emmánuel Zarándokközpontot, májusban a gyermekek birtokba vehették a Noé bárkája elnevezésű játszóteret, hétfőn pedig felszentelték a Nemzetiségek házát és a Csodák tornyát.

– Az elmúlt egy esztendőben itt mindig történt valami, csakhogy az események nem ismétlődtek, hanem mindig egy-egy újabb szeletét kaptuk a jó Isten világának – mondta köszöntőjében Kapin István, a nemzeti kegyhely igazgatója a Nemzetiségek Házában rendezett ünnepségen. – Gyakran mondják, hogy a kultúrák, a kulturális különbségek elválasztják egymástól a népeket, de mi úgy gondoljuk, a kultúra valójában összeköti az embereket, a nemzeteket, a nemzetiségeket. Egyházunk ezt vallja évszázadok óta, s erre a legjobb példa a kegyhely, hiszen itt békésen megférnek egymás mellett ruszinok, cigányok, románok és magyarok.

A „Kultúra – ami összeköt” elnevezésű projektet Tóbiásné Tamás Anikó projektmenedzser mutatta be a vendégeknek. Mint elhangzott, a Hajdúdorogi Főegyházmegye négy közösségi házat épített száz százalékos európai uniós és állami támogatással megyénkben a program keretében. A közösségi házak kialakításakor kiemelt figyelmet kapott a cigánypasztoráció, ezért létesült ilyen intézmény Máriapócs mellett Hodászon és Kántorjánosiban, míg Tuzséron figyelembe vették a szlovák és az ukrán határ közelségét is.

– Ezek a létesítmények fontos szerepet kapnak a képzésben, az oktatásban, a művészképzésben, a romák felzárkóztatásában, az elkövetkező öt évben számos programmal segítik majd a periférián élőket. A közösségi házak feladata továbbá a kulturális identitás erősítése, átörökítése. A programjukban éppen úgy megtalálható lesz a táncház, mint az életvezetési tanácsadás – fogalmazott a projektmenedzser. – A munka azonban most kezdődik, hiszen ezt a négy – összességében 720 négyzetméternyi nagyságú területet – meg kell tölteni élettel.

Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája is elmondta gondolatait a közösségi házakkal kapcsolatban. Mint kiemelte, a különböző programok közelebb hozzák majd a nemzetiségeket egymáshoz, értékesebbé teszik az emberek életét.

Részt vett a szentelési ünnepségen Fülöp Attila, a nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár is. Köszöntőjében arról szólt, hogy az egyházi közösségek az élő példák arra, hogy lehet az emberek között erős kötődés. Hazánkban tizenhárom őshonos nemzetiség található, s valamennyi kapcsolatban áll valamelyik egyházzal. A kormánynak fontos feladata, hogy az ezeréves hazában segítse a jó együttműködést a nemzetiségekkel.

Az ünnepi gondolatok után a Nemzetiségek Házát dr. Orosz Atanáz, a Nyíregyházi Egyházmegye apostoli kormányzója áldotta meg, majd a Pápa téren felállított, 24 méter magas kilátót, a Csodák tornyát Kocsis Fülöp metropolita szentelte meg.

Az ünnepséget színesítette műsorával a hodászi Angyalok Kertje Görögkatolikus Óvoda, a Máriapócsi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános iskola és Alapfokű Művészeti iskola, valamint a Múcsonyi Hagyományőrző Pávakör.

KM