Miért a sok különóra, rosszul tanítanak a suliban?

Vagyonokat áldoznak a szülők különórákra. A jelenség sok kérdést felvet. Miért nem elég, amit órán tanulnak? Az oktatási rendszerrel van a baj? Vagy a gyerekekkel? Esetleg a szülői elvárások túl magasak?

– Pár napja rendet tettem az iratok között, és találtam néhány nyelviskolai csekket. Hirtelen átfutott az agyamon: bárcsak a pénztárcámban lenne ez a pénz! – osztotta meg velünk friss élményét Erika, aki két egyetemista fiú anyukája. Azt mondja, abból a szempontból szerencséjük volt, hogy a felvételi tárgyakból az ingyenes iskolai fakultáció elegendő volt a felvételihez, de szerinte a középiskola alkalmatlan arra, hogy megfelelő szintű nyelvtudást adjon a diákoknak.

Pontokat ér a tudás

– A nagyobbik fiam minden nyáron intenzív nyelvtanfolyamra járt, a kisebbik pedig magántanárhoz. Ha jól emlékszem, a tanfolyam szintenként 45 ezer forintba került, a franciaóra 45 percéért pedig 2500 forintot kért (baráti alapon) a tanár. Soha nem mertem összeszámolni, mennyit fizettünk ki összesen – ismerte el a nyíregyházi édesanya. Nem szégyelli: pluszmunkát is vállalt azért, hogy a gyermekei álma valóra válhasson.

– Az egyikük jogász, a másikuk orvos lesz – mondta büszkén Erika, és nem titkolta el azt sem, hogy egyedülálló anyaként esélye sem lett volna, hogy mindezt megadja a gyermekeinek.

– Sok olyan ismerős gyerekről tudok, ahol ezt a szülők nem tudták megtenni, s épp a nyelvvizsgáért kapható pontok hiányoztak a sikerhez. Persze ott a másik véglet is, amikor az amúgy is leterhelt gimnazista 3–4 tanárhoz jár.

Felzárkózás és frissítés

Vaskó Ilona 23 éve tanít. Úgy véli, az iskolás évek alatt két esetben lehet hasznos a diákoknak különórákra járni.

– Ha a gyermek nem túl jó eredménnyel zárja az általános iskolát, érdemes egy kicsit ráerősíteni a középiskola előtt azokra a tantárgyakra, melyekből gyengébben teljesített. Mostanában a matematikatanítás kapott nagyobb figyelmet, mert a felmérések szerint a diákok visszaestek ezen a területen. Ennek oka lehet a magas osztálylétszám, a megváltozott tanterv és tanmenet is.

– Sok középiskolás csak az utolsó tanévben dönti el, hogyan szeretné folytatni a tanulmányait. Ha például az érettségi évében jön rá, hogy bár informatika tagozatos suliba jár, mégis fizika-biológia szakos tanár akar lenni – ilyet már tapasztaltam a tanítványaim körében –, akkor ­ezeket az ismereteket fel kell elevenítenie, hiszen lehet, hogy a középiskola első két évében foglalkozott velük utoljára.

– Erre pedig már nincs lehetősége az iskolai keretek között, így marad a magántanár… – mutatott rá Vaskó Ilona, s hozzátette: a másik sarkalatos terület a nyelvtanulás. – Ma már elképzelhetetlen, hogy nyelvvizsga nélkül menjen bárki főiskolára, egyetemre. Nem kell ahhoz sem tanárnak, sem szülőnek lenni, hogy tudjuk: Magyarországon valami nem úgy működik az idegennyelv-oktatásban, ahogy kellene. Bár az iskolai képzés elérhető, a vizsga során kiderül, hogy nem minden esetben volt elég hatékony.

Könnyebben, gyorsabban megy

– Eleve megdöbbentő, hogy míg egy felnőtt átlagosan 40 órát dolgozik egy héten, egy végzős középiskolás heti óraszáma 37,5. Nem gondolom, hogy minden tanórán maximálisan oda tud figyelni.

– Ha ehhez hozzáadjuk a már említett magas osztálylétszámot, úgy gondolom, hogy a magántanárral könnyebben, gyorsabban készülhet fel a gyermek a záróvizsgájára. Persze, vannak szerencsés diákok – így szülők is –, akik csak beülnek az órákra, mindent megértenek és megtanulnak, így nincs szükségük az „1/1-es” foglalkozásokra, de ők vannak kevesebben – summázta a pedagógus.

Drága mulatság, de nem kidobott pénz

A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének álláspontja a különórákról:

A tanulók 54 százaléka valamilyen különórára jár. A tanórákon kívüli tanulás bizonyos társadalmi rétegeknél már olyan intenzív, hogy joggal beszélhetünk egy árnyékiskola-rendszer kialakulásáról. Ugyanakkor a különórára járás terén még inkább szembeötlőek azok az egyenlőtlenségek, amelyek a családok különböző jövedelmi helyzetéből és lakóhelyéből erednek.

A különórára járás célja az iskolarendszer hiányosságainak pótlása, a tanuló továbbtanulási „versenypozíciójának” javítása és az iskola által nem megfelelően fejlesztett készségek erősítése.

A különórákra járás oka olykor a felzárkóztatás, illetve a megbuktatott tanulók felkészítése a javítóvizsgára, a középiskolai és az egyetemi, főiskolai előkészítő tanfolyamok, valamint az intenzív nyelvtanfolyamok a sikeres továbbtanulást szolgálják.

A korrepetálásért átlagosan 1500–2500 forintot kell fizetni óránként (az óra 45 vagy 60 perces). A speciálisabb különórák még költségesebbek, az érettségi-előkészítők óránként 3000 forintba, a nyelvvizsga-felkészítők 3–4000 forintba kerülnek óránként, az emelt szintű érettségire vagy felsőfokú nyelvvizsgára készülőktől pedig 4–5000 forintot is elkérhetnek egy tanóráért.

KM