Nem esőt űz, jeget olvaszt

Nyíregyháza - Suttogják, a gyümölcsösökben működő jégágyú az esőfelhőket is távol tartja.

Olyan híresztelések kaptak szárnyra, melyek szerint a jégágyú nemcsak a jeget, de az esőt is „elriasztja”. Igaz lehet?

Cáfolja a mendemondát

– Egy átlagos zivatarfelhő átmérője 10 kilométer, amelyben nem mellesleg több százezer tonna víz van. A jégágyú által keltett légörvényekkel ennek a mozgási irányát és sebességét befolyásolni lehetetlen. Erre körülbelül annyi az esélye, mint egy Trabantnak arra, hogy az ötszáz tonnás tehervonattal történő ütközésből úgy kerüljön ki, hogy közben porrá zúzza a szerelvényt. A berendezés tehát a csapadék mennyiségére semmilyen hatással nincs – cáfolja a mendemondát az érdeklődésünkre dr. Apáti Ferenc.

A Debreceni Egyetem ­Agrárcentrumának docense saját szavai szerint „felelőse és elkövetője” a jégvédelmi ágyúk egyetemi kutatás keretében, öt évvel ezelőtti behozatalának.

– Az elmúlt néhány év keserű tapasztalata, hogy a jégesők egyre nagyobb gyakorisággal és egyre nagyobb kárt okoznak a mezőgazdaságban, de a civil vagyont sem kímélik. A jégesők a legnagyobb kárt a magas fajlagos árbevételű zöldség-, gyümölcs- vagy szőlőtermelésben okozzák. Ültetvényben egy súlyos jégverés akár két év termését is elviheti. Meteorológusok szerint sajnos hosszabb távon a jégesők növekvő gyakoriságával kell számolnunk. Ma már több megyei agrárvállalkozás is alkalmaz védelmi technológiát az ültetvényeinek megóvására. Az egyik a jégháló, ami gyakorlatilag teljes védelmet jelent, viszont 5 milliós hektáronkénti bekerülésével rendkívül drága. A másik a jégvédő ágyú, ami ugyan nem garantál tökéletes biztonságot, viszont megfizethető – indokolja a megfizethető jégelhárítás érdekében tett tudományos erőfeszítéseket dr. Apáti Ferenc.

– A jégesők megfékezésére nincs túl sok lehetőségünk. A jégvédő ágyún kívül számon tartunk még térségi jégeső-elhárító módszereket, mint az ezüst-jodidra alapozó, teljesen más elven működő talajgenerátoros módszer, amit az agrárkamara kíván országos méretűvé kiépíteni. Ám ez utóbbiak nem üzemi szintű védekezést szolgáló eszközök – teszi hozzá a csengeri származású, ifjú egyetemi docens.

KM-GB

Légörvények hét másodpercenként

A jégágyú működési elve az, hogy a mintegy 0,5 m3 űrtartalmú, acélfalú robbanókamrában az acetiléngáz (hegesztőgáz, disszugáz) robbantásával 7 másodpercenként, függőlegesen felfelé irányuló légörvényt hozunk létre. Tehát nem lő fel rakétát, nem bocsát ki semmilyen vegyszert. Csupán arról van szó, hogy a berendezés keltette légáramlások segítségével „felfelé pumpált” meleg levegővel elősegítik, hogy a zuhanó jégszemek hamarabb kezdjenek el olvadni, és minél nagyobb eséllyel ne jégként, hanem esőcseppként érjenek földet.A működő jégvédelmi berendezések tulajdonosai a védekezést az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) napi szintű előrejelzése, és órára pontos riasztása alapján végzik. A jégágyú vásárlása és üzembe helyezése semmilyen engedélyhez nem kötött, mint ahogy a jéghálóé sem.