Lejárt a tesztidőszak - beváltak a beszélgető zsaruk?

Nyíregyháza - „Kicsit pap, kicsit tanító” a beszélgető rendőr. Arculatváltást jelenthet a svájci módszer meghonosítása hazánkban.

Négy város: Miskolc, Zalaegerszeg, Szeged és Nyíregyháza tesztelte majd’ egy éven át a közösségi rendészetet, amellyel sokféle áldatlan állapotot fel lehet számolni, és meg lehet oldani egy-egy lakóközösséget évek óta zavaró problémát.

A tesztidőszak július 1-jével, azaz ma véget ér, a nyíregyházi tapasztalatokról dr. Illés László r. alezredest, kapitányságvezetőt kérdeztük. – A „Többszintű közösségi rendőrségi hálózat az együttműködés alapú bűnmegelőzésért” projektben dolgozó rendőr a CPO, maga a program pedig azt filozófiát jelenti, amely Európában egyre nagyobb teret hódít a közösségi élet szervezésétől a várostervezésig, s hoz szokatlan megoldásokat a bűnmegelőzésben.

Dr. Illés László elmondta: 2012-ben Svájcban tanulmányozták a módszert, amelyet tavaly nyáron kezdtek alkalmazni Nyíregyháza hét körzetében, és szinte azonnal eredményeket értek el.

– A CPO professzionális koordinátor, aki rendőrfejjel gondolkodik. Kicsit pap, kicsit tanító, bűnmegelőzési szakember: olyan egyenruhás, aki járja a területét, és szoros kapcsolatban áll a lakossággal. Olyan esetekben is fel tud lépni, amikor nem egyértelmű, hogy az ügy mely hatósághoz tartozik. Sokakat zavar például, ha a város zegzugos bokraiba valaki „beköltözik”. A CPO-k nem büntetik őket, viszont jelzik ezt a terület tulajdonosának, aki azzal, hogy például a bozótost felnyesi, megszünteti a rejtőzés lehetőségét. A kórház környékén a CPO és a NyírVV közreműködésével például így sikerült megszüntetni a problémát.

– Egy másik esetben az egyik óvoda vezetője jelezte, hogy az autóval érkező szülők figyelmen kívül hagyták a behajtani tilos táblát, balesetveszélyes helyzetet teremtve. A CPO jelzésére az illetékes hatóság feltűnőbb helyre tette a táblát, azóta nincs ilyen gond.

– Sokszor fordul elő, hogy hatáskör hiányában egyik hatóság sem foglalkozik érdemben egy problémával, és a rendőrség is csak akkor léphet az ügyben, ha az már szabálysértési vagy bűncselekményi mértéket ölt. Jó példa volt erre az a társasházi lakás, melynek a tulajdonosa olyan barátokat fogadott be, akik zavarták a közösséget: a ház szemetes volt és büdös, az ott élők fertőzésekre, csótányokra panaszkodtak. Az önkormányzati képviselő jelezte a problémát a CPO-nak, aki felvette a kapcsolatot a szakhatóságokkal. Az összefogás eredményeként kitakarították a házat, tisztítószereket adtak a lakóknak, és elmagyarázták, mit vár tőlük a közösség. Most már lakható a környezet, mindenki elégedett.

Igénylik a beszélgetést

– Ezek a példák azt mutatják, hogy az embereknek van igényük arra, hogy a rendőrökkel nyugodt körülmények között – tehát nem hatósági intézkedés közben – beszélgethessenek, elmondhassák problémáikat. Fontos, hogy ezek a gondok megoldódjanak, de még lényegesebb, hogy a szolgáló és védő rendőrség nyisson a társadalom felé – mondta dr. Illés László.

Svájci modell

Az amerikai ,,To serve and protect” (szolgálni és védeni) szellemében eddig inkább a reagálás jellemezte a rendőri szolgálatot. A svájci minta szerint a bűnmegelőzés és bűnüldözés hatékonyabb, ha a megelőzésből indulnak ki, és ennek érdekében társadalmi szinten fognak össze. Komoly kutatások állítják, hogy attól nem lesz arányosan kevesebb bűncselekmény, ha minden sarokra rendőrt állítanak. A lakosság szubjektív biztonságérzetét gyakran egy kiégett köztéri lámpa jobban zavarja, mint hogy megkarcolnak egy gépkocsit, vagy ha a környezetükben előfordul egy-egy kisebb szabálysértés.

KM