Jegyzet: Küzdelmek

Mindig attól rettegek, hogy egyszer kiszolgáltatott helyzetbe kerülök, magatehetetlenül rá leszek utalva mások segítségére, ápolására, gondozására. Mindenkinek megvan a maga gondja, problémája, hogyan is várhatnám el bárkitől, hogy lelkiismeretesen törődjön velem. S ami nekem még csak a jövő, az másoknak már a fájdalmas jelen. M. Magyar László jegyzete.

Mi mindent kellett vajon átélnie annak az édesanyának, aki a közelmúltban az egyik közösségi portálon azzal a kéréssel fordult ismerőseihez, barátaihoz, hogy a fia műtétjét segítsék véradással? Milyen érzelmek, indulatok játszódhattak le benne, hogy kiszolgáltatott helyzetében, kétségbeesésében, utolsó szalmaszálként a jóérzésű emberekhez fordult minden bánatát és tragédiáját őszintén feltárva? Végül sokan segítettek, lett vér, de óhatatlanul is felvetődik a kérdés: Mi van akkor, ha éppen nincsenek segítők? Ennyi volt egy élet…?!

Lélekben megfáradt, de ugyanakkor meg is erősödött az édesanya a harc során. Csakhogy amíg ő az életet jelentő vérért küzdött, mások plakátokon civakodnak-marakodnak, holott sokkal nemesebb célra és értékekre kellene összefogni a bennünk rejlő energiákat, sokkal fontosabb feladatokra kellene fordítani azokat az értelmetlenül elherdált milliókat…

- M. Magyar László -