Kiszámíthatatlan álpiac

Figyelem, a termelői nyugalom meggyzavarására alkalmas gondolatok következnek.

Az idei meggyszezon első harmadának végefelé, amikor az érdieket a - meggy termés zömét adó - fürtös fajták szürete követi, meglehetősen kusza piaci állapotokról számolt be lapunknak a 360 hektár termő gyümölcsöst összefogó Kárpátok Gyümölcse TÉSZ ügyvezetője.

Szakács Roland, aki maga is gyümölcstermesztő vállalkozó Tiszadobon, manipuláltan nyomott árakról, termelő helyzetével visszaélő felvásárlókról, köztük táskás nepperekről és az árak letörésében ludas perc-termelőkről is beszél. Meggypiaci helyzetjelentését hallgatva az embernek az az érzése támad: a gyümölcspiaci őskáosz tán sosem tisztul ki nálunk.

- Szépen indult a szezon, de most már kivárásra játszik a piac, az árak az induláshoz képest 10-15 százalékkal estek. A felvásárlók eljátszák, hogy nincs kereslet. Most is azt mondják mint tavaly, hogy a meggybefőttet nehezen és csak nyomott áron tudják a feldolgozók értékesíteni. A termelők szorongatott helyzetét, nevezetesen hogy az idén egy kissé egymásra ért az összes meggy fajta, megpróbálják kihasználni. Pedig nincs is sok meggy az idén, mivel a tavaszi fagyok után most a viharok is megtépázták a kerteket, s fokozottan érvényes ez az osztrák és német meggyesekre.

- Nincsenek kiszámítható, szezonra érvényes felvásárlási árak, így aztán azok esésétől való félelmükben sokan tépik-marják le éretlenül is a termésüket, csak hogy minél előbb, s lehetőleg ne az olcsóbb hétvégeken adják le a meggyüket. A felvásárlók több féle árral dolgoznak, kivel hogyan tudnak megegyezni, mindenkinek mást mondanak.

Jelenleg 190-230 forint között mindenféle ár előfordul. A szárral szedett meggynél a felár 50-80 forint is lehet, de hát ez leginkább csak kistermelői szinten megoldható.

- Sok a táskás kereskedő is, akik azzal fírolják be a gazdát, hogy kp-vel fizetnek (miközben ez 1,5 millió forint fölött tiltott!). Igenám, de mivel most is felismerhető a táskások közül jó néhány, amelyik tavaly az első két kamion árát még leperkálta, majd a megnyert bizalmat kihasználva rábeszélte a termelőt "nyitva szállításra", hogy aztán soha ne fizesse ki a hozomra elvitt többi árut. Hát igen, a felvásárlónak a legolcsóbb meggy az, amit ki sem fizet. ÁM a gazda is ludas. Az efféle, kp-től megszédülő, a közösen kialkudott áraknál termését olcsóbban is odaadni hajlandó perc-tertermelők most is veszélyben vannak. Csak az nem világos, hogy a felvásárlóknak, a termelőkhöz hasonlóan miért nem szüksége regisztráltatni magukat! Egyébként pedig ebből az áldatlan helyzetből a termelők összefogása nélkül nem lehet kikeveredni. Az igen alaposan informálódott felvevő piaci szereplőkkel (feldolgozók, kereskedőik, s a gyakran szerencslovag felvásárlók) csakis ugyanilyen tájékozott, szemfüles termelői oldal veheti fel eséllyel a versenyt.

A meggytermelők minden esetre akkor nyugszanak majd meg, ha majd a valójában közepes termésmésmennyiséghez mért tényleges keresleten alapuló reális szinten, 250 forint kilogammonkénti áron normalizálódik a bíborszín gyümölcs ára.

- Galambos Béla -