Miért nem kell a pénz?

Mátészalka, Márokpapi, Ópályi, Jánd - Hétszáz millió forintra pályázhatott volna Mátészalka, de nem tette.Olyan lehetőség adódott több település életében, ami talán soha vissza nem térő. Egyesek gondolkodás nélkül vágtak bele a pályázatba, Mátészalka azonban valamiért nem. A történet gyökere 2003-ig nyúlik vissza, a beregi térséget sújtó árvíz után több település is úgy döntött, ideje lenne felvenni a harcot a természet erejével szemben. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program keretén belül erre lehetőség is nyílt, két víztározó is létesülhet, egy a Beregi térségben, egy pedig a Szamos-Kraszna-közben.

Együtt többre vihetik

– Ez egy teljes mértékben helyi kezdeményezés volt – eleveníti fel Koncz Zoltán, Jánd polgármestere a kétezres évek elején történteket. – Később, 2009-ben, az akkori kormány egy 94 milliós keretet biztosított a tervek elkészítésére. Idén pedig végre pályázni is lehetett a konkrét megvalósításra, méghozzá önerő nélkül, 100%-os elszámolható költséggel – nyilatkozta a település első embere, aki a Beregi tározó által érintett településeket összekovácsolta. – Csakúgy, mint az ötlet születésénél, most is sikerült összefognunk. A térségben mind a hét érintett település úgy gondolta, együtt többre vihetjük – mondta.

Márokpapiban is meg lesz a helye a 232 millió forintnak, Hibály István polgármester azonban nem csak a csapadékelvezetés kérdésében szeretne változásokat. – Óriási szükségünk lenne ezekre a forrásokra, jelenleg ugyanis a szennyvizet Vásárosnaményba kell szállítanunk, ami hatalmas költségeket jelent. A régi csapadékelvezetési rendszerek is megérettek már a rekonstrukcióra – tudatta lapunkkal.

Mátészalka egyszerűen hazardírozik

Ópályi 500 millió forinthoz juthat, itt sem volt kérdés, hogy beadják a pályázatot. – Egy percig sem haboztunk – nyilatkozta Erdélyi Miklós, a település polgármestere. Több éve zajlanak az előkészületek, de végre eljutottunk ebbe a szakaszba. A terveket elkészítettük, aktualizáltuk, megtörtént az előzetes helyszíni szemle, tulajdonképpen mindennel kész vagyunk, várjuk az elbírálást – mondta.

Mátészalkán azonban más a helyzet. A város a pályázatban elnyerhető legmagasabb összegre, 700 millió forintra tarthatott volna igényt, ám mégse tette. Egy, a pályázati munkálatokhoz szorosan kötődő úriember szerint (aki nevének elhallgatását kérte saját biztonsága érdekében) Mátészalka egyszerűen hazardírozik. – Több eset is volt már, amikor a városvezetés úgy gondolta, hogy rájuk nem vonatkoznak a szabályok. Olyan kapcsolataik vannak a fővárosban, hogy bátran késhetnek, úgy sem maradnak le semmiről. Ez a pályázat azonban nem gyerekjáték, nem hinném, hogy egy 700 milliós, önerő nélküli, vissza nem térítendő támogatást csak így el kéne pazarolni – mondta.

Természetesen kérdéseinkkel megkerestük a városvezetést is, de sem telefonon, sem e-mailben nem reagáltak felvetéseinkre.

Elnyerhető összegek

A beregi tározó által érintett települések Csaroda (45 millió forint), Márokpapi (232 millió forint), Tákos(87 millió forint), Jánd (180 millió forint), Gulács (196 millió forint), Tarpa (229 millió forint) és Hetefejércse (130 millió forint), a Szamos-Kraszna-közi tároló által érintettek pedig Szamosszeg (554 millió forint), Kocsord (169 millió forint), Tunyogmatolcs (146 millió forint), Győrtelek (295 millió forint), Nagydobos (332 millió forint), Ópályi (500 millió forint), Szamoskér (175 millió forint) és Mátészalka (700 millió forint).