2012.06.20. 13:15
Sikeres emberek - Balázs Attila
A Kelet-Magyarország sikersorozata olyan hölgyeket, férfiakat és fiatalokat mutat be, akik nevéhez egy-egy szakmában illetve pályán kimagasló teljesítmény fűződik.
A Kelet-Magyarország sikersorozata olyan hölgyeket, férfiakat és fiatalokat mutat be, akik nevéhez egy-egy szakmában illetve pályán kimagasló teljesítmény fűződik.Balázs Attila 1969-ben született Nyíregyházán, 1987 óta foglalkozik fotózással. A kilencvenes évek elején a hazai fotós társadalom legjelesebb képviselőitől tanulhatott a budapesti Bálint György Újságíró Akadémián, majd a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett földrajztanári oklevelet. Közel két évtizeden keresztül dolgozott fotóriporterként a Kelet-Magyarország megyei napilapnál, 2008-tól a Magyar Távirati Iroda munkatársa. Sajtófotó pályázatokon több alkalommal is díjazták munkáit: 1993-ban sport kategória első díj; 1995-ben Escher Károly-díj az 1995-ben készült legjobb egyedi hírképért; 1996-ban sport kategória második díj; 2001-ben a megyékben dolgozó, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter Axel Springer különdíja. Az 1995-ben készült Tiszai ár című képe helyet kapott A XX. század legjobb magyar fotói című kétkötetes válogatásban. Fotóriportjait a frankfurti központú EPA (European Pressphoto Agency) rendszeresen átveszi, munkái a világ számos lapjában láthatóak. A brit The Guardian hetilap a világ legjobb fotóriporterei között tartja számon.
Egy fotóriporter élete állandó változás: nincs két egyforma nap, egyforma esemény, s ennek okán nincs két egyforma fotó sem. Balázs Attila életében az egyetlen és legfontosabb állandóságot a családja jelenti, mindezért nagyon hálás feleségének, Bernadettnek és két fiának: Gergőnek és Bálintnak. A világ számos pontját bejárt nyíregyházi fotóriporter – akire nap mint nap új feladatok és új kihívások várnak – 19 éven át volt lapunk, a Kelet-Magyarország munkatársa.
Miként mindenki, ő is a startvonalról indult: az első fényképezőgépet Czékmann István adta a kezébe, „Patyi bácsira” mai napig mestereként tekint. Példaképei lettek a Kelet szerkesztőségében megismert, idősebb, segítőkész, tapasztalt kollégái is, így például Elek Emil, Ésik Sándor, Marik Sándor, Sipos Béla és Angyal Sándor.
– Számomra nem volt kis vagy nagy feladat, kiemelt vagy kevésbé fontos esemény. Feladat volt, amit komolyan vettem, és igyekeztem a lehető legjobban megoldani – mesél életének meghatározó korszakáról az Escher Károly-díjas fotóriporter, hozzátéve: ma sincs ez másképp, az MTI munkatársaként ugyanúgy alkalma nyílik a folyamatos megújulásra, ha úgy tetszik, önmaga továbbképzésére.
Azt mondja, a fotóriporteri munka olyan, mint az újságírás: bizonyos mértékig tanítható és tanulható, de nélkülözhetetlen egyfajta rátermettség, elhivatottság, egyéni látásmód és gondolati szabadság ahhoz, hogy valóban jót és kifejezőt tudjon alkotni a valóságot szubjektíven, mégis objektíven keresztül szemlélő ember. – Ez a hivatás azonban nem csak a fotózásból áll! – hangsúlyozza. A hiteles tudósításokhoz megfelelő emberismeret és jó kapcsolatteremtő készség szükséges, ezeket élete első és legnagyobb példaképétől, magyar-történelem szakos édesapjától „örökölte”. A riportalanyokkal való eredményes kapcsolatfelvételen keresztül vezet az út oda, hogy mindig a maga valóságában, természetességében tudja bemutatni a látottakat.
A képek nyelvén beszél
– Így volt ez körülbelül egy hónapja is, amikor egy édesanya vajúdását örökítettem meg képekben a szülőszobán, a 7 milliárdodik ember világrajötte alkalmából. A sátoraljaújhelyi börtönben, amikor minden rab a nevét és az arcát adta a nem mindennapi képriporthoz. Vagy legutóbb, a tiszadobi napszámosokat bemutató, nemzetközi sikert aratott képriportban – emel ki néhányat az utóbbi időszak munkái közül Balázs Attila.
A Nyíregyházi Állatpark expedíciói során a fotóriporter eljutott az ecuadori Galápagos-szigetekre, a chile-i Tűzföldre, az indonéziai Komodo-szigetekre, később Malajziába, legutóbb pedig a Dél-Afrikai Köztársaságban készített figyelemre méltó képsorozatokat, melyeket megyénk lakossága kiállításokon is megtekinthetett. A természetfotózás mellett szabadidejében szívesen tesz eleget olyan felkéréseknek, ahol teret adhat az alkalmazotti fotográfia iránti hobbijának, ilyen például a szálloda-, az étel-, illetve az image-fotózás.
Meggyőződése, hogy csak az a fotóriporter képes hatékonyan dolgozni, aki tudja, mit akar elmondani a képeivel. Balázs Attila sikerének titka talán abban áll, hogy ötvözi az alkalmazotti fotográfia és a riporteri eszköztárat. Ez ugyanis egy olyan újfajta ábrázolási módot eredményezett, ami mára követőkre is talált: sokan az ő képi világát tekintik mértékadónak.
– Arra törekszem, hogy a fotográfiai szaktudásom fejlődésével minél tömörebben tudjak kifejezni munkáimban egy történetet, bebizonyítva, hogy egy igazán jó fotó valóban képes többet mondani ezer szónál…
