2012.05.04. 08:24
Az alapítókra emlékeznek a nyíregyházi hivatásos tűzoltók
Nyíregyháza - Szent Flórián katonái a tűzoltók az alapítókra emlékeznek a mai napon és a két alapító sírját koszorúzzák meg. Miért kellett kétszer megalapítani a tűzoltóságot Nyíregyházán? Bene János tanulmányából erre is választ kapunk.
Nyíregyháza - Szent Flórián katonái a tűzoltók az alapítókra emlékeznek a mai napon és a két alapító sírját koszorúzzák meg. Miért kellett kétszer megalapítani a tűzoltóságot Nyíregyházán? Bene János tanulmányából erre is választ kapunk.1881-ben határozott úgy a városi tanács, hogy szervezett tűzoltóságot létesít, melynek megalakulását 1883. szeptember 23-án jelentette be Krasznay Gábor polgármester. Az 1884. március 9-én tartott alakuló közgyűlésen mondták ki ténylegesen a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egylet működését 126 alapító, 16 pártoló és 66 működő taggal. A főparancsnok Sztárek Ferencz lett.
1884. június 29-én töltötték be a parancsnoki tisztségeket is. Az önkéntes tűzoltók 1884. augusztus 16-án kezdték meg a rendszeres éjjeli tűzőrséget.
1885. decemberére telefonvonallal kötötték össze az őrtanyát és az evangélikus templom tornyát, ahol a tűzjelző toronyőrök teljesítettek szolgálatot. Ugyanebben az évben a Nyíregyházi ÖTE is tagja lett a Magyar Országos Tűzoltó Szövetségnek.
1891-ben sikerült elérniük, hogy az őrtanyát telefonvonallal kapcsolják össze az év végén átadott nagy lovassági laktanya (62őrszobájával, valamint a városmajorral.
1898. december 6-án nagy veszteség érte az egyletet: 64 éves korában szívszélhűdésban elhunyt a főparancsnok, Sztárek Ferenc.
Betegség és haláleset miatt a sorozatos főparancsnoki váltások károsan hatottak az egyesület életére. 1899 decemberében Bencs László polgármester, egyesületi elnök, a jelenlegi egyletet feloszlatta.
1900. február 25-ike a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egylet második születésnapja! Az egyesület újra megalakult, a tisztújítás eredményeként az elnök Bencs László, alelnök Bogár Lajos, az új főparancsnok dr. Konthy Gyula lett. Neve nem volt ismeretlen a tűzoltók körében, hiszen 1886-tól ő volt az ÖTE orvosa.
Az 1903. március 22-én tartott közgyűlésen módosították az eredeti alapszabályt is, és az ÖTE elnevezését is Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egyesületre.
A június 30-i választmányi ülésen jelentette be dr. Konthy Gyula parancsnok, hogy az országos tűzoltó szövetség a soron következő kongresszusát és versenyét Szegeden tartja augusztus közepén. Ezen a napon a négykerekű billenő fecskendő szerelésében az I. díjat, Szeged városa által felajánlott ezüstözött Szent Flórián szobrot a nyíregyháziak nyerték el. A nyíregyháziak azonban nemcsak a Szent Flórián szobrot hozták el Szegedről. A kongresszuson megtartott értékelésen derült ki, hogy "az összes versenyekben elért legsikeresebb eredmény, szabályszerű munkásság és kiváló ügyességért az országos tűzoltó szövetség nagydíját, egy kürt alakú értékes ezüst kelyhet" is a Nyíregyházi ÖTE csapata nyerte el.
E fényes eredményekkel a Nyíregyházi ÖTE egy csapásra az ország legelső tűzoltó egyletei közé emelkedett.
A szegedi diadal eredményként 1906-ban újabb nagy kitüntetés érte a nyíregyháziakat, mert mint egyetlen magyar egyesületet az országos szövetség felkérte a Milánóban tartott nemzetközi kongresszuson és versenyen való részvételre. A bemutatott gyakorlatért a maximális 30 pontból a zsűri 24.5 ponttal jutalmazta a nyíregyháziakat, amely számukra az aranyérmet jelentette.
1906. június 5-én érkeztek vissza a győztesek Nyíregyházára. A közönség olyan lelkes üdvözlésben részesítette őket, melyben eddig még egyetlenegy városi egyesületnek sem volt része.
