Mély válság, rossz döntésekkel

Nyíregyháza - A „magyar utas” gazdaságpolitika megbukott – nyilatkozta szerkesztőségünkben az MSZP elnöke.Ebben a térségben vannak olyan speciális problémák, amelyeket egyedi módon kell kezelni. Ezért kezdeményeztük egy kimondottan Kelet-Magyarországnak szóló program készítését – nyilatkozta lapunknak Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke.

Miben lenne sajátos ez a kelet-magyarországi program?

Mesterházy Attila: A térség mai problémái a rendszerváltással egyidősek. Az azóta eltelt időszakban a megoldatlan problémák egymást erősítve alakították ki a jelenlegi helyzetet. Az általunk javasolt Kelet-Magyarország program lényege a komplexitás, azaz érinti a foglalkoztatást, gazdaságélénkítést, képzést, közbiztonságot, szociális rendszert. A párt megyei elnökeit arra kértem, hogy helyi szakértőkkel kezdjék el megfogalmazni a válaszokat a jellemző problémákra.

Ez természetesen filozófiájában is változást jelent: az államnak egyik oldalról egyenlő esélyeket kell teremtenie minden állampolgár számára a közszolgáltatások elérésében, másfelől azt is be kell látni, hogy nem jók azok a megoldások, amelyek nem élvezik a többségi társadalom támogatását. Ha például valaki nem képes betartani a békés egymás mellett élés normáit, akkor az államnak kötelessége fellépnie, s érvényre juttatni a közösségi normákat.

Ehhez viszont olyan tabukat kell megdönteni, amelyek a szociálliberális kormányzás idején rendre sérthetetlennek bizonyultak, leginkább a korábbi koalíciós partnerük akaratát érvényesítve.

Mesterházy Attila: Pontosan fogalmaz. Épp ezért beszéltem az elvi alapok korrekciójáról. Változást nem lehet régi módszerekkel előidézni.

A többségi akarat érvényesítésének tekinti-e a korengedményes nyugdíjazás korlátozását?

Mesterházy Attila: Ebben a mi álláspontunk világos: jogállamban, demokráciában nem lehet visszamenőlegesen változtatni egy rendszeren úgy, hogy kedvezőtlen helyzetbe hoz embereket. Még akkor sem, ha valamilyen szempontból igazságtalannak érezzük a régebbi rendszert. Azt elfogadjuk, ha a jövőre vonatkozó módosításokat vetnek fel, s ebben társadalmi egyeztetés indul el, de elvi síkon, a jogbiztonság oldaláról nézve elutasítjuk a kormány egyoldalú eljárását.

Európa soha nem látott válsággal küszködik, hazánk különösen kiszolgáltatott. Nem tartja-e ezt olyan kényszerhelyzetnek, amelyben a jog az erkölcsi, morális normákhoz igazítható?

Mesterházy Attila: Egy jogállamban a jogbiztonság megteremtése és annak szavatolása az állam kötelessége. A jogszabályoknak erkölcsi és morális értékeket kell tükrözniük. Ahol nem így van, ott a jog nem tud valódi normarendszerként működni.

Volt már ilyen válság, amely Magyarországra 2008-2009-ben gyűrűzött be, ám akkor ellenzéki pozícióból azt mondta Orbán Viktor, hogy a kormánynak csak akarnia kellene, és tudná kezelni a válság következményeit. A mostani helyzet tükrében azt kell mondanom, hogy akarta és tudta is kezelni még akkor is, ha biztosak voltunk abban, hogy ennek további népszerűségvesztés lesz az ára. Most, hogy kormányon van, hivatkozni kezdett a nemzetközi hatásokra, az ország kicsi és nyitott piacgazdaságára. Én nem szeretnék az ő hibájába esni, de látni kell: ez a kormány alkalmatlan a válságkezelésére. Magyarország nem egy nemzetközi összeesküvés áldozata, hanem a rossz kormányzati döntéseké. Összeomlott a magyar utas gazdaságpolitika koncepciója, elég csak utalni a Nemzetközi Valutaalappal újra kezdett tárgyalásra.

Azt azért nem lehet vitatni, hogy pártja korábbi vezetése igen gyenge kondíciókkal adta át a kormányzást: 2008-ban csak egy óriási hitelcsomag mentette meg az országot az államcsődtől. Az ezermilliárd forintos nagyságrendű adósságtörlesztés viszont leszűkíti a kormány mozgásterét.

Mesterházy Attila: Ez nem így van. A válsághelyzethez képest fenntartható egyensúlyi helyzetet örökölt a Kormány. Az államadósság valóban a GDP 80 százaléka körül mozgott, de ez volt az uniós átlag. Természetesen az helyes cél, ha egy ország csökkenteni akarja az államadósságát, s az is, ha ragaszkodik egy deficitcélhoz, de ezt rossz eszközökkel próbálja meg elérni a Kormány: elvette az emberektől a magánynyugdíj pénztári megtakarítást, s annak jelentős részét az államadóság egyszeri csökkentésére fordította, a munkahelyteremtés, és gazdaságfejlesztés helyett. Az államadósság szintje azonban most magasabb, mint akkor volt. Így az egésznek semmi értelme nem volt.

Egyes kimutatások szerint a Fidesz egymillió szimpatizánst veszített, ők most az Önök célcsoportját képezik.

Mesterházy Attila: Amikor az emberek csalódnak a kormányban, akkor a bizonytalanok táborába sodródnak, majd új politikai alternatívát keresnek. Ma már a Fidesz mögött csak azok vannak, akik ideológiai alapon kötődnek a párthoz. A választópolgárok mintegy 55 százaléka a bizonytalanok körében tudható, a megnyerésük a feladatunk. Én ezért ígértem, amikor pártelnökké választottak, hogy az emberek problémáival fogunk foglalkozni, hogy alternatívát adjunk a csalódott embereknek. Persze nekünk is változnunk kell, ezért új szervezeti struktúrára építjük az MSZP-t, új politikai tartalommal töltjük meg, és új szereplőkkel fogjuk ezt hitelesíteni.

Az új arcok előtérbe helyezése, a fiatalítás nem rejt kockázatot?

Mesterházy Attila: Ez nem generációs kérdés. A pártnak vannak olyan egyéniségei, akik nem szerepeltek eddig az országos politikában, de hitelesen képviselik a politikai meggyőződésüket. Nagy az igény a társadalomban, hogy minél több új arcot lássanak pártunk színeiben, de ez csapatmunka: más feladatkörben szükség van azokra is, akik a rendszerváltás óta a vállukon vitték az MSZP-t az országos politikában. Tehát amit én javasoltam, az egy új szövetség, amelyben mindenkire számítunk, csak nem ugyanolyan szereposztásban.

- Nyéki Zsolt -