Szombaton életre kel Tirpákia Tündérkert

Nyíregyháza - Harminc éve annak, hogy állandó társulata van a Móricz Zsigmond Színháznak, a jeles jubileumot pedig egy helyi írók által a helyiekről írt darabal ünnepli a teátrum.A Tirpákia Tündérkert egy olyan Nyíregyházát mutat be, ami ebben a formájában nem létezett, de ami egykor közszájon forgott, az benne van, összefonódva mítoszokkal, anekdotákkal. Az 1920-as évek elején játszódó történet egy fikció, mely valós eseményekre is épít, de nem történelmi tabló, hanem vígjáték: zenével, bűnüggyel, szerelemmel fűszerezve. Egy család története, mi összekapcsolódik a társulat létrejöttével – mindez abból a nézőpontból, ami bármelyik nyíregyházi nézőpontja lehet.

Tasnádi Csaba igazgató-főrendező a szerzőktől – Onder Csaba és Antal Balázs – csak annyit kért, hogy a darabnak legyen eleje, közepe és vége. – Ennek viszont nem nagyon tudtunk megfelelni – mondta egy néhány héttel ezelőtti beszélgetésen Lendvai Zoltán rendező, aki most, a bemutatóhoz közeledve mindenkit megnyugtat: bár öt szálon kezd el futni a történet, a végén ezek összeérnek és színdarab lesz belőlük.

– Nem lineáris a történetmesélés, és van benne némi csapongás, ami szabadságot ad színésznek, rendezőnek egyaránt. Keveredik a fikció és a valóság, s azzal, hogy van egy narrátor – ő Mari néni, akinek az emlékei, anekdotái, s az általa hallott pletykák a régi Nyíregyházát idézik –, nem kell történelmileg hitelesnek lenni, el lehet szakadni a valóságtól.

Szombaton premier

– A szombati premier ősbemutató, így a rendezőnek nincs lehetősége arra, hogy korábbi előadások tapasztalataira építsen. Arról, hogy ez előny-e, vagy hátrány, Lendvai Zoltán azt mondja, ez munkamódszer kérdése.

– Korábban egy-egy munka előtt igyekeztem megnézni a mások által rendezett előadásokat, hogy kiszűrjem azokat a buktatókat, amikre nagyon kell figyelni, de ma már ez nincs így. Szeretem, ha szabadon, befolyásoló tényezőktől mentesen lehet gondolkodni a darab kapcsán, ha nem kell arra figyelni, előttem ki mit hogyan oldott meg. A Tirpákia Tündérkert egyébként sem a hagyományos utat bejárva jut el a bemutatóig, hiszen viszonylag rövid idő állt a rendelkezésünkre, s szinte minden munkafolyamat egyszerre zajlott. A szerzőkkel, a díszletet készítőkkel, a zeneszerzőkkel való folyamatos együttgondolkodás pedig azt feltételezte és azt is eredményezte, hogy mindig mindenkinek tettrekésznek kellett lennie. Az nagy előny, hogy minden, a darabban játszó  színészt ismerek, hiszen korábban dolgoztunk már együtt, ám az némileg bonyolított a helyzetet, hogy a zenék a darabbal együtt, illetve aközben születtek meg – mondja a rendező.

– Szombaton premier – szeptember 21. a magyar dráma napja és mivel közeleg az ősbemutató, ezért a társulat gőzerővel próbál ezen a jeles napon is – s a nagyszínpadon megjelenik Tirpákia Tündérkert: tele fricskákkal, finom utalásokkal. Intellektuális, szórakoztató játék lesz, ami bár az 1920-as évek elején játszódik, a néző a jelen kort ismeri fel benne. És persze utcákat, helyszíneket, régenvolt eseményeket. Melyek ha nem is történtek meg, megtörténhettek volna. A színpadon pedig életre kelnek.

A darabról

A darabban az örökvál(t)ság megünneplésére készülnek, ahová a kormányzót is várják, így két nap alatt kell összehozni egy társulatot és bemutatni egy darabot. Ám ez nem zökkenőmentes: a menesztett pesti színházigazgató és a terhek alatt kiboruló főjegyző Kállóba kerül, de van még bűnügy és szerelem, megjelenik Krúdy, aki nem író, Szindbád, aki nem regényhős, de akkor sem fog meglepődni senki, ha az Állatpark igazgatójának neve elhangzik. És Alpár Ignácé, aki a darabban egy sóstói kártyapartin veszíti el a Fiumébe szánt színház terveit, így azt itt húzza fel egy élelmes építőipari vállalkozó.

- Száraz Ancsa -