Meddig és mennyit spájzolhat otthonában a külföldön vásárló magyar?

Demecser - Miként arról korábban is írtunk, egyre nagyobb méreteket ölt a külföldi benzin- és bevásárlóturizmus, ami a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők körében különösen népszerű az ukrán és román szomszédság miatt. E keleti országokban ugyanis jóval alacsonyabb áron kaphatóak nem csak a legnépszerűbb élelmiszerek és ruházati termékek, de a jövedéki adóval ellátott árucikkek is.A hatályos törvény úgy rendelkezik, hogy a Magyarországra behozott árucikk addig nem adóköteles, amíg nem meríti ki a „nem kereskedelmi jellegű import” fogalmát, és a termékek „jellegüknél vagy mennyiségüknél fogva nem tükröznek semmilyen kereskedelmi szándékot”. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal határőrei fokozott figyelemmel kísérik a Magyarország területére érkezőket az esetleges visszaélések megakadályozása érdekében.

Mi a helyzet azonban a szabályszerűen áthozott jövedéki termékek (dohányáru, szeszes italok, üzemanyag) nyomon követésével? Tudvalevő, hogy a behozott áruk továbbértékesítése szigorúan tilos és törvénybe ütköző, de vajon miről árulkodnak a paragrafusok e termékek tárolásra, illetve felhalmozására vonatkozóan?

 Tudvalevő, hogy az ilyen áruk továbbértékesítése szigorúan tilos és törvénybe ütköző, ám azzal kevesen vannak tisztában, hogy e termékek otthoni felhalmozása tekintetében is be kell tartani bizonyos határokat.

 Oroszék átlépték a határt

 A tudatlanok táborába tartozott Orosz Imréné is, akiknek demecseri otthonában jelentős mennyiségű ukrán és román árut foglaltak le a jövedéki ellenőrzést végző vám- és pénzügyőrök. Az asszony egy pillanatig sem tagadta, sőt önszántából mutatta meg a birtokában lévő 37 liter sört, 13 liter szeszes italt, valamint a 25 doboz külföldi zárjegyes cigarettát és a mintegy 20 liter, kannákban pihenő benzint.

– Miért ne tettem volna, hiszen én és a férjem, akivel rendszeresen átlépjük a záhonyi határt, – meggyőződésem szerint – nem léptük át a törvényesség határát! Minden jövedéki termékből csak olyan mennyiséget hoztunk haza, ami még nem vámköteles. A határon mindig lejelentettük, hogy miből mennyit vásároltunk Ukrajnában. Ha túlléptük volna a megengedett limitet, a határőr már ott elkobozza, és nem ússzuk meg büntetés nélkül! – meséli Oroszné.

– Hiába lobogtattuk az útlevelünket, amiből feketén-fehéren kiderül az áruk származása és az, mennyi határátlépés után gyűlt össze a házkutatás során lefoglalt áruhalmaz, az okmány a törvény szerint nem alkalmas a behozott termékek eredetének hiteles igazolására – panaszolja a demecseri asszony.

 Nem fizetnek, fellebbeznek

 Hozzáteszi: értetlenül áll a NAV eljárása és a kereseti kérelmét elutasító, 50 ezer forint jövedéki bírság megfizetését elrendelő bírósági végzés előtt, mivel eszében sem volt értékesíteni az árukat, arra pedig nem kötelezhetik, hogy az otthonában felhalmozott ukrán és román italokat családjával záros határidőn belül elfogyassza. Férjével együtt éppen ezért úgy döntött, megfellebbezik az őket elmarasztaló másodfokú határozatot.

A KM megtudta: Orosz Imrénének lehetősége lett volna a belépéskor a vámmentesen behozott jövedéki termékek vonatkozásában vámkezelést kérni, amellyel igazolhatta volna az árucikkek adózott voltát.

A legtöbb, mi tartható

 A NAV munkatársa, Leopold Róbert az eset kapcsán a 2003. évi 127. törvény 110. paragrafusának 5. bekezdését ajánlotta lapunk figyelmébe.

Ez kimondja, hogy adott termékekből maximum mennyit tarthat magánál valaki anélkül, hogy az kereskedelmi mennyiségnek minősülne:

- motorbenzinből (a gépjármű üzemanyagtartályán kívül) 40 litert, egyéb benzinből 20, gázolajból 100, biodízelből 100 litert;

– cigarettából 800, szivarból 200, szivarkából 400 darabot;

– sörből 110, köztes alkoholtermékből 20, alkoholtermékből 10, borból és pezsgőből együttesen 90 litert (ebből pezsgő legfeljebb 60 liter lehet).

- Palicz István, Ternai Krisztina -